2023 szeptemberében az ipari termelés volumene 7,3 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Munkanaphatástól megtisztítva a termelés 5,8 százalékkal csökkent – közölte hétfő reggel a szektorra vonatkozó második becslését a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az intézet megjegyzi, a feldolgozóipari alágak többségében visszaesést mértek, ugyanakkor a legnagyobb súlyú járműgyártásban, valamint a villamos berendezés gyártásában bővült a termelés volumene. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás a 2023. augusztusinál 1,2 százalékkal nagyobb volt.
A KSH közlése szerint 2023. szeptemberben:
- Az ipari termelés volumene 7,3 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához mérten. A szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás szeptemberben az előző hónaphoz képest 1,2 százalékkal emelkedett. (Az első becslésben közölt szeptemberi adathoz viszonyítva a második becslés adata nem változott.)
- Az ipari export volumene 7,7 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál. A feldolgozóipari exportértékesítés 33 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 3,4, a 15 százalékos súlyú villamos berendezés gyártásáé 5,1 százalékkal bővült.
- Az ipar belföldi értékesítése 16,4, a feldolgozóiparé 6,2 százalékkal visszaesett az előző év azonos hónapjához képest.
- Az iparon belül döntő (96 százalékos) súlyt képviselő feldolgozóipar termelése 6,1, a csekély súlyú bányászaté 31, az energiaiparé (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 24 százalékkal csökkent.
- A legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 27 százalékát képviselő járműgyártás 1,2 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához mérten. A közúti gépjármű gyártása 0,9 százalékkal mérséklődött, míg a közúti jármű alkatrészeinek gyártása 4,0 százalékkal emelkedett.
- A 12 százalékos feldolgozóipari súlyú villamos berendezés gyártása 2,0 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A két legjelentősebb súlyú alágazat közül az akkumulátor, szárazelem gyártásának volumene 15,4 százalékkal nagyobb, a villamos motor, áramfejlesztő, -elosztó, -szabályozó készüléké 23 százalékkal kisebb lett.
- A feldolgozóipari termelés 10 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 18,2 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához képest. A két legnagyobb alágazat közül az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása 14,4, az elektronikus fogyasztási cikk gyártása 28 százalékkal visszaesett.
- A feldolgozóiparból 13 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 9,7 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, mindkét értékesítési irányban csökkentek az eladások. Mindössze két alágazatban nőtt a kibocsátás (12,9 és 15,3 százalék közötti mértékben). A legnagyobb (20 százalékos) súlyt képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 15,7 százalékkal visszaesett az előző év azonos hónapjához képest. A többi nyolc alágazatban 1,2 és 56 százalék közötti mértékben csökkent a termelés, a legkevésbé a gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, -tartósításban, a leginkább a csekély súlyú halfeldolgozás, -tartósításban.
- A két közepes súlyú alág közül a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 22, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 13,1 százalékkal visszaesett az előző év azonos hónapjához viszonyítva.
- A 6 százalékos feldolgozóipari súlyú gép, gépi berendezés gyártása 3,4 százalékkal emelkedett, főként a legnagyobb szakágazati súlyú motor-, turbinagyártás (kivéve: légi-, közútijármű-motor) jelentős bővülése folytán.
A KSH-ban 2022 áprilisa óta először mértek növekedést a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozásban: szeptemberben a kibocsátás 9,2 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbi, alacsony bázistól, mind a hazai, mind a külpiaci eladások bővültek.
Az ipari termelés Pest régióban (13,6 százalékkal) és Dél-Alföldön (1,8 százalékkal) nőtt. A többi régióban 3,2 és 15,4 százalék közötti volumencsökkenést regisztráltunk, a legnagyobb mértékűt Észak-Alföldön – ismertette a fontosabb területi adatokat a KSH.
A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 10,1 százalékkal kisebb volt a 2022. szeptemberinél. Az új belföldi rendelések 7,0, az új exportrendelések 10,5 százalékkal csökkentek. Az összes rendelésállomány szeptember végén 0,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
2023. január–szeptember az előző év azonos időszakához képest:
Az ipari termelés 4,9 százalékkal csökkent. Az összes értékesítés 60 százalékát adó külpiaci eladások volumene 2,1, a 40 százalékot képviselő hazai értékesítéseké 16,4 százalékkal kisebb lett.
A feldolgozóipar tizenhárom alága közül kilencben csökkent a termelés, a legnagyobb mértékben, 21 százalékkal a vegyi anyag, termék gyártásában. A többi négyben 0,6 és 16,4 százalék közötti mértékben nőtt a volumen, leginkább a villamos berendezés gyártásában, a legnagyobb alág, a járműgyártás kibocsátása pedig 12,0 százalékkal bővült – zárul a KSH tájékoztatása.
Az első becslés után a szintén a Klasszis Média által kiadott laptársunk, az Mfor a szakértők elemzéseit ebben a cikkben gyűjtötte össze.
Az orosz gazdaság teljesítménye 0,2 százalékkal zsugorodott az első negyedévben éves szinten – áll a statisztikai hivatal jelentésében. 
