- Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden Pekingbe érkezett, hogy részt vegyen az Öv és út fórumon. Ez lesz az orosz elnök első útja a volt Szovjetunión kívülre azóta, hogy a nemzetközi büntetőbíróság márciusban elfogatóparancsot adott ki ellene gyermekek Ukrajnából való kitoloncolása miatt.
- Oroszország azt reméli, hogy áttöri az ukrán védelmet az északkelet-ukrajnai arcvonal Kupianszk-Lyman szektorában – közölte az ukrán szárazföldi erők parancsnoka hétfőn a Reuters szerint. Olekszandr Szirszkij ezredes videofelvételeken mutatta be a katonáknak, hogy a helyzet az északkeleti frontvonalon „jelentősen eszkalálódott”, az orosz hadsereg pedig „bosszút” akart állni az általa egykor elfoglalt területek visszafoglalásával.
- Az orosz drónok többnyire Kínából származnak, és Moszkva több mint 618 millió dollárt költ egy új nemzeti projektre, hogy saját maga készítse el őket – közölte Anton Siluanov orosz pénzügyminiszter. „A feladat az, hogy 2025-re az összes drón 41 százalékán legyen „Made in Russia” felirat. Ma a drónok főleg a Kínai Népköztársaságból származnak.”
- Ukrajna felszólította az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetet (EBESZ), hogy zárja ki Oroszországot. Az EBESZ-t azért hozták létre, hogy enyhítse a kelet és nyugat közötti feszültséget a hidegháború idején, és segítse tagjait az olyan kérdések koordinációjában, mint az emberi jogok és a fegyverzetellenőrzés.
- Moszkva további diplomáciai nyomásra számíthat az 57 tagú EBESZ-től – véli Észak-Macedónia vezető diplomatája, amely a testület soros elnöki tisztét tölti be. Bujar Oszmani külügyminiszter hétfőn felszólította Oroszországot, hogy hagyjon fel az Ukrajna elleni támadásokkal és vonja ki erőit.
- Janet Yellen, az Egyesült Államok pénzügyminisztere kijelentette, hogy Ukrajna támogatása továbbra is „elsődleges prioritás” marad az Egyesült Államok és Európa számára, megerősítve a Biden-kormányzat elkötelezettségét Kijev támogatása mellett, mint fogalmazott, „ameddig az csak kell”. Yellen azt mondta újságíróknak, hogy Joe Biden kiegészítő finanszírozási kérelmet nyújt be Ukrajnának és Izraelnek, „amint működőképes képviselőházunk lesz”.
(The Guardian)
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX a múlt pénteki záráshoz képest 1,44 százalékkal, vagyis 962,94 ponttal emelkedve, 68 002,24 ponton zárta a hetet. 
