Korábban már belengették a szigorítást a közbeszerzési törvényben, mostanra viszont konkrét javaslatok is születtek, ezeket fogadta el a kormány. A Miniszterelnökség közbeszerzési felügyeletért felelős helyettes államtitkára, Császár Dániel szerint a legjelentősebb változás, hogy a közpénzekkel gazdálkodó szervezetek egymillió forint felett kötelesek legalább három ajánlatot bekérni egy szerződésre. Ettől csak abban az esetben lehet eltérni, ha a szolgáltatás egy meghatározott személyhez kötődik, ellenkező esetben érvénytelennek nyilvánítják a közbeszerzést.
A nagyobb átláthatóságról Császár Dániel elmondta, az új szabályok alapján minden korábbinál több adatot kell az ajánlatkérőknek az interneten, mindenki számára elérhető módon közzétenni, ez a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásokra is vonatkozik. Az építészeti beruházásoknál 300 millió forintig lehet az osztrák szabályozáshoz hasonló módon közbeszerzési eljárást lefolytatni, a hazai rendszer azonban több szempontból is szigorúbb lesz, például nem csak három, hanem legalább öt vállalkozást kell ajánlattételre felhívni.
Nem éri meg ügyeskedni
Szigorodnak a vállalkozásokra vonatkozó szabályok is, azok a cégek például, amelyek a szerződést nem a törvényi előírásoknak és a vállalt feltételeknek megfelelően teljesítették, 90 napig nem indulhatnak majd közbeszerzéseken. Könnyebbség ugyanakkor, hogy a KKV szektor számára az áru- és szolgáltatás megrendelések értékhatára 18 millió forintról 15 millióra csökken, e felett a szerződéseket nyilvánosan meg kell hirdetni. Korábban ezekre a négyajánlatos versenyeztetés volt érvényben.
Változnak a nemzeti értékhatárok is: árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén 8 millió forintról 15 millióra, építési beruházás esetén 15 millióról 25 millióra, míg szolgáltatási koncesszió esetén 25-ről 30 millió forintra. Az ezekhez szükséges igazolások benyújtásának módja is változik, ezeket a kötöttségeket az értékhatárok alatt nem kell alkalmazni, a törvénymódosítás ugyanakkor megköveteli, hogy ilyenkor is legalább három ajánlatot kérjenek be – fejtette ki az államtitkár.
A német kormány alaposan megvizsgálja a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsát, amelyet Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és volt védelmi főnöke ellen adott, de nem tesz további lépéseket addig, amíg ők nemterveznek németországi látogatást. 
