- Az ukrán parlament emberi jogi biztosa azt mondta, hogy az Oroszország által kitoloncolt ukrán gyermekek hivatalosan megerősített száma már meghaladja a 19 540-et. Márciusban a hágai nemzetközi büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin és Marija Alekszejevna Lvova-Belova orosz gyermekjogi biztos ellen a gyermekek kényszerű kitoloncolásával kapcsolatban.
- Az Egyesült Királyság kormánya közölte, hogy „megfelelő szankciókat” vetett ki, miután beidézte az orosz nagykövetet, mert azzal vádolták, hogy az orosz FSZB-hez köthető csoportok prominens brit személyiségeket hackeltek meg a „brit politikába való beavatkozás” részeként. Oliver Dowden brit miniszterelnök-helyettes kijelentette, hogy Oroszország áll „a tartós ellenséges kiberműveletek mögött, amelyek célja az Egyesült Királyság demokratikus folyamataiba való beavatkozás. Ide tartoztak parlamenti képviselők, köztisztviselők, agytrösztök, újságírók és civil szervezetek”.
- A jövő évi orosz elnökválasztás időpontját március 17-re tűzték ki, és az orosz szövetségi tanács ma délelőtt meg is erősítette az időpontot. Ella Pamfilova, az Orosz Föderáció Központi Választási Bizottságának vezetője szerint december 12-ig döntenek arról, hogy a megszállt Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herson részt vesz-e a részvételen.
- A 71 éves Vlagyimir Putyin még nem jelentette be, hogy indul-e, de sokan azt várják, hogy megszerezze az ötödik ciklust, és legalább 2030-ig hatalmon maradjon. A bebörtönzött orosz ellenzéki vezető, Alekszej Navalnij egy internetes nyilatkozatában sürgeti híveit, hogy bárkire szavazzanak Putyinon kívül, mondván: „Putyin ezt a választást népszavazásként értékeli majd tettei jóváhagyásáról. Népszavazás a háború jóváhagyásáról. Zavarjuk meg a terveit, és valósítsuk meg, hogy március 17-én senkit se érdekeljen egy elcsalt eredmény, hanem hogy egész Oroszország végre tisztán lásson.”
- Orbán Viktor nem engedheti meg, hogy „zsarolja” az EU többi tagállamát azzal, hogy blokkolja az ukrajnai csatlakozási tárgyalásokat, ha nem engedik át a visszatartott pénzeket Magyarországnak – mondták az EP-képviselők. Pedro Marques, a 142 európai parlamenti képviselőt tömörítő szocialista és demokrata frakció alelnöke azt mondta, „ez egy ébresztő a vezetők számára, hogy nem hagyhatjuk magunkat továbbra is zsarolni valamely tekintélyelvű vezetőtől.”
- Ukrajna célja, hogy megkerülje a teherautó-sofőrök által a lengyelországi határzárat oly módon, hogy tehergépjárműveiket vasúton szállítják - közölte csütörtökön a nemzeti vasúttársaság illetékese.
- Az ukrán áramhálózat-üzemeltető, az Ukrenergo csütörtökön azt közölte, hogy a hideg időjárás miatt 2,7 százalékkal megnövelte az áramfogyasztást. A hiányt Lengyelországból, Szlovákiából és Romániából származó import pótolja.
- Szerdán a republikánusok az Egyesült Államok Szenátusában blokkolták a kiegészítő finanszírozási törvénytervezetet, amely az Ukrajnának nyújtott pénzügyi támogatást is magában foglalta. A szavazás megnöveli annak valószínűségét, hogy a Kongresszus nem hagy jóvá több finanszírozást Ukrajnának az év vége előtt, mivel a Fehér Ház arra figyelmeztetett, hogy Kijevnek égetően több segélyre van szüksége.
- A szavazás előtt Joe Biden elnök könyörgött a republikánusokhoz, rra figyelmeztetve, hogy Oroszország Ukrajna feletti győzelme olyan helyzetbe hozza Moszkvát, hogy megtámadja a NATO-szövetségeseket, és háborúba viheti az amerikai csapatokat . „Ha Putyin elfoglalja Ukrajnát, akkor nem áll meg itt” – mondta Biden. Putyin megtámad majd egy NATO-szövetségest, és akkor „lesz valami, amire ma nem is gondolnák: amerikai csapatok harcolhatnak orosz csapatokkal” – mondta Biden.
- Washington démonizálja Moszkvát, sajnálatos, hogy Joe Biden amerikai elnök azt állította, hogy Ukrajna veresége esetén fegyveres összecsapás alakulhat ki Oroszország és a NATO között- jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak csütörtökön. (MTI, The Guardian)
Üzembe helyezte első nagy mesterségesintelligencia-központját Münchenben a Deutsche Telekom – jelentette be a vállalat szerdán. 
