Nemzeti sokszínűség
Trócsányi a Nagyszőlősön elmondott beszédében hangsúlyozta: Kárpátalja egyik legfőbb értéke nemzetiségi sokszínűsége és történelme, amelynek során évszázadokon át éltek egymás mellett békében különböző népek, nemzetiségek. A kárpátaljai magyarság része a magyar múltnak, de része lesz a magyar, sőt európai jövőnek is, hozzátéve, hogy a magyar Alaptörvény a külhoni magyarokért viselt felelősség mellett szavatolja a magyarországi nemzetiségek jogait is.
Emlékeztetett arra, hogy a 13 aradi vértanú közül csak öt volt magyar anyanyelvű (öt német, egy szerb, egy horvát, egy örmény), ami azt bizonyítja, hogy a nemzetiségek milyen fontos szerepet játszottak Magyarország történetében, s Magyarország ma is azt vallja és hiszi, hogy a nemzetiségek gazdagítják az állami és nemzeti létet.
Kölcsönösség, tisztelet
Trócsányi László kiemelte: Magyarország más országoknak nem írhatja elő, hogy hozzá hasonló módon szavatolja a nemzetiségi jogokat, de vannak kulturális és nyelvi jogokat garantáló európai normák, amelyeket számon lehet és kell kérni azoktól az államoktól, amelyek a releváns egyezményekhez önként csatlakoztak.
"Ha a többségi nemzet megadja a nemzetiségnek a tiszteletet, azzal saját méltóságát is őrzi; ezért arra kérem az ukrán törvényhozást, kormányt és közvéleményt, adja meg ezt a tiszteletet a kárpátaljai magyarságnak mint a kulturális sokszínűség hordozójának" - fogalmazott. Hozzátette: a magyar kormány továbbra is megad minden segítséget a kárpátaljai magyar közösségnek.
Ukrán nyelvtörvény
Beszédében Brenzovics László, a megemlékezést szervező Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, az ukrán parlament képviselője azt mondta: "olyankor emlékezünk az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc mártírjaira, amikor a kárpátaljai magyarság történetének egyik legnehezebb időszakát éli meg, hiszen az utóbbi időben elfogadott ukrán törvények következtében a közösség a teljes jogfosztottság határára került".
Kifejtette: a napokban első olvasatban megszavazott nyelvtörvény a magán- és egyházi élet szférájába száműzi az anyanyelv használatát, miközben az ukrán hatóságok folyamatosan vegzálják a kárpátaljai magyar vállalkozókat, értelmiségieket, önkormányzati képviselőket és újságírókat.
Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke a magyar szabadságért és függetlenségért életüket áldozó aradi vértanúk kitartására utalva kifejtette, hogy a kárpátaljai magyaroknak is ki kell állniuk egymással összefogva oktatási és nyelvhasználati jogaik védelme mellett. A készülő új ukrán nyelvtörvény kapcsán reményét fejezte, hogy a kárpátaljai magyarok küzdelmének meglesz az eredménye és egy év múlva az aradi hősöknek szentelt emlékünnepségen nem lesz kötelező a szinkrontolmácsolás.
Bíztatóan indult 2026, de a január már nem volt ilyen rózsás. 
