A KSH munkaerőpiaci felmérése alapján közölt foglalkoztatási adatok szerint 2010-2019 között 3,7 millióról 4,5 millióra, 780 ezer fővel emelkedett a foglalkoztatottak száma. Ezt árnyalja, hogy ugyanezen időszak alatt a NAV adatai szerint „csupán” 570 ezer fős volt a növekedés - hívja fel a figyelmet a GKI Gazdaságkutató.
Mint írják:
az eltérés egyik oka, hogy a KSH munkaerőpiaci adatai nem veszik figyelembe a kivándorolt magyarok valós számát.
2019-ben az Eurostat adatai alapján már több mint 450 ezer magyar élt Európai Uniós tagországokban, míg 2010-ben „csak” 190 ezer. A kivándoroltak 84 százaléka volt gazdaságilag aktív. Ez jelenti, hogy több mint 200 ezer foglalkoztatott valójában nem Magyarországon foglalkoztatott.
Ha a KSH adatait korrigáljuk a tartósan az EU-ban élő gazdaságilag aktív magyarok számával, akkor egy, a valósághoz közelebb álló foglalkoztatott számot kapunk (4,3 millió fő). Ezt támasztja alá, hogy az így kalkulált foglalkoztatás szinte minden évben közel állt a NAV-nál megjelent, munkaviszonyból jövedelmet szerzők számával.
A GKI elemzése egyúttal kiemeli: a NAV adatai között 165 ezer (az összes kereső közel 4,5 százaléka) olyan alkalmi-, idény-, diák- és közmunkás is jelen van, aki egy év alatt kevesebb, mint egy havi bruttó minimálbért keresett.
Továbbá több mint 1,3 millió (az összes kereső 30 százaléka) olyan volt, aki 1 év alatt a 12 havi bruttó minimál bért vagy kevesebbet kapott. Bár a 2016-os kiugróan magas (1,5 millió fős) adathoz képest javuló tendencia figyelhető meg, de az is jól látható, hogy stabilan 1 millió fő feletti a számuk. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt 10 évben a legalacsonyabb jövedelemmel rendelkezők számában nem történt javulás. Sőt 2010-hez képest még nőtt is a számuk - közölte a GKI.
Frissítés:
A cikk megjelenése után a KSH az alábbi kiegészítést külde szerkesztőségünknek:
Az európai munkaerő-felmérés a magánháztartásokra kiterjedő reprezentatív felvétel, a 15–74 éves személyek gazdasági aktivitásáról nyújt információt. Az adatgyűjtés célja, hogy a foglalkoztatottság és a munkanélküliség alakulását a nemzetközi statisztikai ajánlásoknak megfelelően, a mindenkori munkaügyi szabályozástól, illetve annak változásától függetlenül, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) fogalmait felhasználva figyelje meg.
A KSH által publikált munkaerő-felmérésből származó foglalkoztatotti létszámadatok – a vonatkozó EU-s szabállyal összhangban – azon külföldön dolgozó személyek adatait is tartalmazzák, akiket az adatszolgáltató magyarországi háztartás a családhoz tartozónak deklarál. Ezek a személyek vagy napi rendszerességgel ingáznak, vagy pedig időszakosan dolgoznak külföldön, és jövedelmükkel az adatot szolgáltató háztartás megélhetéséhez hozzájárulnak. Az adatok viszont – a felvétel sajátosságaiból adódóan – nem tartalmazzák azon külföldön dolgozó személyek adatait, amelyek esetében valamennyi háztartástag külföldön tartózkodik, őket a lakóhely szerinti ország statisztikáiban veszik számba.
A munkaerő-felmérés foglalkoztatotti adataiban az elmúlt 10 évben 50 és 130 ezer fő között változott a külföldön dolgozók száma, az utolsó adat 2020. III. negyedévében 94 ezer fő volt.
A miniszterelnök jabvasolta. 
