2024 áprilisában az ipari termelés volumene 6,4 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, míg munkanaphatástól megtisztítva 2,4 százalékkal elmaradt attól. A jelentős eltérést a nyers adathoz képest az okozza, hogy ebben a hónapban hárommal több munkanap volt, mint 2023 áprilisában. A feldolgozóipari alágak többségében nőtt a termelés, a legnagyobb mértékben az élelmiszer, ital, dohánytermék gyártásában. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás a 2024. márciusinál 0,7 százalékkal kisebb volt.
Idén áprilisban az ipari termelés volumene 6,4 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához mérten. (Az első becslésben közölt áprilisi adathoz viszonyítva a második becslés adata nem változott.)
Fotó: PIxabay
Az ipari export volumene 7,1 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál. A feldolgozóipari exportértékesítés 33 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 7,6 százalékkal nőtt, ugyanakkor a 13 százalékos súlyú villamos berendezés gyártásáé 9,8 százalékkal visszaesett.
Az ipar belföldi értékesítése 2,1, a feldolgozóiparé 6,4 százalékkal emelkedett az előző év azonos hónapjához képest. Az iparon belül döntő (96 százalékos) súlyt képviselő feldolgozóipar termelése 6,5, a csekély súlyú bányászaté 37, az energiaiparé (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 2,4 százalékkal nőtt.
Nyekkent a feldolgozóipar
A 10,3 százalékos feldolgozóipari súlyú villamos berendezés gyártása 6,7 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A két legjelentősebb súlyú alágazat közül az akkumulátor, szárazelem gyártásának volumene 23 százalékkal visszaesett, a villamos motor, áramfejlesztő, -elosztó, -szabályozó készülék gyártásáé 7,2 százalékkal bővült.
A feldolgozóipari termelés 9,4 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 9,8 százalékkal emelkedett az előző év azonos hónapjához képest. A két legnagyobb alágazat közül az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása 13,1 százalékkal csökkent, az elektronikus fogyasztási cikk gyártása 12,4 százalékkal nőtt.
A feldolgozóiparból 12 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása az alágak közül a legnagyobb mértékben, 18,8 százalékkal bővült az egy évvel korábbi, alacsony bázisszinthez viszonyítva, mindkét értékesítési irányban nőttek az eladások. Minden alágazatban emelkedett a termelés volumene ˗ 8,9 és 51% közötti mértékben ˗, a leginkább a malomipari termék, keményítő gyártásában, a legkevésbé a tejfeldolgozásban. A legnagyobb (23 százalékos) súlyt képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 24 százalékkal bővült az előző év azonos hónapjához képest.
Az előző havi csökkenéssel szemben a gyógyszergyártás kibocsátása áprilisban 13,5 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához képest, mind a hazai, mind a külpiaci eladások bővülésének köszönhetően. A két közepes súlyú alág közül a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 10,1, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 7,2 százalékkal nagyobb volt az előző év azonos időszakinál.
Folytatódott a csökkenés a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozásban: a termelés áprilisban 8,8 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál, mindkét értékesítési irányban visszaestek az eladások.
Hol teljesített Magyarországon belül a legjobban az ipar?
Magyarország minden régiójában nőtt az ipari termelés az előző év azonos hónapjához képest: a legnagyobb mértékben, 15,8 százalékkal Dél-Alföldön, a legkevésbé, 1,0 százalékkal Észak Magyarországon. A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 13,6 százalékkal nagyobb volt a 2023. áprilisinál. Az új belföldi rendelések 2,8, az új exportrendelések 15,4 százalékkal emelkedtek. Az összes rendelésállomány április végén 18,1 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.
A kereskedelmi megállapodás jövője a kérdés. 
