2024 áprilisában az ipari termelés volumene 6,4 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, míg munkanaphatástól megtisztítva 2,4 százalékkal elmaradt attól. A jelentős eltérést a nyers adathoz képest az okozza, hogy ebben a hónapban hárommal több munkanap volt, mint 2023 áprilisában. A feldolgozóipari alágak többségében nőtt a termelés, a legnagyobb mértékben az élelmiszer, ital, dohánytermék gyártásában. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás a 2024. márciusinál 0,7 százalékkal kisebb volt.
Idén áprilisban az ipari termelés volumene 6,4 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához mérten. (Az első becslésben közölt áprilisi adathoz viszonyítva a második becslés adata nem változott.)
Fotó: PIxabay
Az ipari export volumene 7,1 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál. A feldolgozóipari exportértékesítés 33 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 7,6 százalékkal nőtt, ugyanakkor a 13 százalékos súlyú villamos berendezés gyártásáé 9,8 százalékkal visszaesett.
Az ipar belföldi értékesítése 2,1, a feldolgozóiparé 6,4 százalékkal emelkedett az előző év azonos hónapjához képest. Az iparon belül döntő (96 százalékos) súlyt képviselő feldolgozóipar termelése 6,5, a csekély súlyú bányászaté 37, az energiaiparé (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 2,4 százalékkal nőtt.
Nyekkent a feldolgozóipar
A 10,3 százalékos feldolgozóipari súlyú villamos berendezés gyártása 6,7 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A két legjelentősebb súlyú alágazat közül az akkumulátor, szárazelem gyártásának volumene 23 százalékkal visszaesett, a villamos motor, áramfejlesztő, -elosztó, -szabályozó készülék gyártásáé 7,2 százalékkal bővült.
A feldolgozóipari termelés 9,4 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 9,8 százalékkal emelkedett az előző év azonos hónapjához képest. A két legnagyobb alágazat közül az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása 13,1 százalékkal csökkent, az elektronikus fogyasztási cikk gyártása 12,4 százalékkal nőtt.
A feldolgozóiparból 12 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása az alágak közül a legnagyobb mértékben, 18,8 százalékkal bővült az egy évvel korábbi, alacsony bázisszinthez viszonyítva, mindkét értékesítési irányban nőttek az eladások. Minden alágazatban emelkedett a termelés volumene ˗ 8,9 és 51% közötti mértékben ˗, a leginkább a malomipari termék, keményítő gyártásában, a legkevésbé a tejfeldolgozásban. A legnagyobb (23 százalékos) súlyt képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 24 százalékkal bővült az előző év azonos hónapjához képest.
Az előző havi csökkenéssel szemben a gyógyszergyártás kibocsátása áprilisban 13,5 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához képest, mind a hazai, mind a külpiaci eladások bővülésének köszönhetően. A két közepes súlyú alág közül a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 10,1, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 7,2 százalékkal nagyobb volt az előző év azonos időszakinál.
Folytatódott a csökkenés a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozásban: a termelés áprilisban 8,8 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál, mindkét értékesítési irányban visszaestek az eladások.
Hol teljesített Magyarországon belül a legjobban az ipar?
Magyarország minden régiójában nőtt az ipari termelés az előző év azonos hónapjához képest: a legnagyobb mértékben, 15,8 százalékkal Dél-Alföldön, a legkevésbé, 1,0 százalékkal Észak Magyarországon. A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 13,6 százalékkal nagyobb volt a 2023. áprilisinál. Az új belföldi rendelések 2,8, az új exportrendelések 15,4 százalékkal emelkedtek. Az összes rendelésállomány április végén 18,1 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.
Ennél súlyosabb fertőzésre csak 2014 és 2016 között volt példa. 
