Több kérdést tettünk fel a mai Kormányinfón Gulyás Gergely miniszternek, alább összefoglaljuk az elhangzottakat.
- A miniszter nem tudta megmondani érdeklődésünkre, hogy összegében mennyit jelent átlagosan a tegnapi Magyar Közlönyben megjelent rendelet az 1,2 százalékos pótlólagos nyugdíjemelésről. (Lapunk számításai szerint egyébként éves szinten 20 ezer forintot jelent az átlagnyugdíj mellett a kompenzáció.) Arra sem tudott válaszolni, hogy ez az intézkedés mekkora kiadást jelent a költségvetésben. Azt viszont megerősítette, hogy csak azok jogosultak az emelésre, akik már tavaly is kaptak nyugdíjat (vagyis nem az idei évtől állapították meg a járandóságukat).
- Továbbra sincs időpontja az idén esedékes Putyin-Orbán csúcstalálkozónak, de folyik az előkészítése. Azonban a járványhelyzet miatt nem kizárt, hogy a moszkvai találkozóra csak jövőre kerül sor.
- A kormány véglegesnek tekinti a kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) 2021. január elsején hatályba lépő szabályozását. A parlament előtt lévő adócsomaghoz ennek értelmében nem terveznek módosító indítványt benyújtani. Pedig vállalkozási szövetségek, kamarák (mint a VOSZ vagy a BKIK) szerint jelen gazdasági helyzetben nem időszerű a kata szabályainak szigorítása (így a 40 százalékos büntetőadó beléptetése az egy kifizetőtől származó, 3 millió forint bevételt meghaladó összegnél). Jelenleg egyébként mintegy 450 ezer vállalkozás katázik.
- Nem készül a kormány újabb bértámogatási programra a gazdaságmentő intézkedések részeként. Gulyás Gergely szerint a kormányban úgy látják, most a beruházások támogatása a legfontosabb, ez biztosíthatja, hogy jövőre növekedjen a gazdaság, és legyenek munkahelyek. Ettöl függetlenül sokféle javaslat van a kormány asztalán, és egyedi döntések születhetnek a munkahelyek megtartása érdekében - tette hozzá. Mi ezt úgy foglaltuk össze, hogy a kormány gazdaságmentő intézkedéseinek fókuszába a munkahelymegőrzés helyett a beruházások felpörgetése került.
- Az előzőekhez kapcsolódóan kérdésünkre kiderült, hogy a gazdasági növekedést támogató beavatkozásra mindenképpen szükség van, mert az idei harmadik negyedévben - a kormány előzetes információi alapján - negatív előjelű volt a GDP az előző év hasonló időszakához viszonyítva. A második negyedévhez képest azonban pozitív adatot vár a miniszter. Aki szerint a járvány elhúzódása (Orbán Viktor miniszterelnök korábban ősz végére, tél elejére várta a járványcsúcsot, de most már inkább a téli hónapokra teszik ezt) csökkentheti a 2021-re tervezett 4,8 százalékos növekedést.
Az ukrán pénzintézet válaszában több érdekesség is akad. 
