Boris Johnson brit miniszterelnök a Mail on Sunday című “vasárnapi brit konzervatív tömeglapnak adott interjúban” úgy fogalmazott: ha a Covid-19-járvány villámcsapás volt, a gazdasági következmények mennydörgése még csak most következik – írta az MTI. A konzervatív párti kormányfő szerint azonban Nagy-Britannia erre készen áll. Johnson, aki kedden tart beszédet a kormány gazdasági válságkezelő terveiről, nagyszabású infrastrukturális programokra tett utalást.
Kijelentette: a járvány hatalmas sokkhatásként érte a brit gazdaságot, de a kormány építkezésekkel akarja visszavezetni az országot az egészséges gazdasági fejlődéshez. Szerinte teljesen kizárt, hogy Nagy-Britannia visszatérjen a megszorítások tíz évvel ezelőtt alkalmazott válságkezelő gyakorlatához.
A koronavírus-járvány az eddig nyilvánosságra került adatok szerint is sokkal súlyosabb recessziót okozott a brit gazdaságban, mint a 2008-2009-es globális pénzügyi válság, és a reálgazdasági károk enyhítését célzó intézkedések az előrejelzések szerint példátlan mértékben emelik a “közfinanszírozási terheket”. A brit statisztikai hivatal (ONS) számításai szerint a brit hazai össztermék áprilisban, a járvány megfékezését célzó korlátozások elrendelése utáni első teljes hónapban 20,4 százalékkal zuhant havi összevetésben. A GDP-arányos államadósság-ráta Britanniában durván megugrott, 100,9 százalékra. “Az 1963 márciusában véget ért pénzügyi év óta most először lépték át a hazai össztermék értékét az államadósság-kötelezettségek Nagy-Britanniában”– írja az MTI.
Az ONS azt valószínűsíti, hogy a 2020-2021-es pénzügyi évben a brit államháztartás teljes hitelpiaci finanszírozási igénye elérheti a 298,4 milliárd fontot (117 ezer milliárd forint). Ez hozzávetőleg az ötszöröse lenne a márciusban zárult 2019-2020-as teljes pénzügyi év hiteligényének, és jóval tíz százalék feletti GDP-arányos brit államháztartási hiánynak felelne meg.
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe a mínusz 2,09 pontos nyitás után emelkedett szerdán kora délutánig.
