|
| Illusztráció |
Elvétve akad olyan cég, amely az év vége felé közeledve annyira kimerítette túlórakeretét, hogy a törvény által január óta lehetővé váló magasabb óraszámról egyezkedjen a munkavállalókkal - írja a Magyar Nemzet hétfői számában érdekképviseleti beszámolókra hivatkozva.
A lap úgy tudja, a szakszervezetekhez nem érkeztek tömegesen jelzések arról, hogy a vállalkozások a januártól megengedett, nagyobb túlóraszám bevezetésére készülnek.
Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke emlékeztetett arra, hogy szakszervezeti jelenlét esetén kollektív szerződésben rögzíthetik a felek az éves túlóra mértékét. Ugyanakkor a dolgozó és a foglalkoztató egyéni megállapodás alapján is növelheti a rendkívüli munkavégzés éves óraszámát.
A konföderáció nem tud olyan esetről, hogy munkaadói nyomásra írta volna alá alkalmazott a túlórakeret megemelésére kötött egyéni, írásbeli megállapodást.
Mészáros Melinda rámutatott: a Munka törvénykönyvében foglaltakat helyi rendeletekkel nem lehet felülírni. Ugyanakkor például a fővárosi cégeknél a tulajdonos, tehát a főváros úgy döntött, nem alkalmazza a törvényi lehetőséget, így a menedzsment nem rendelhet be túlórázni senkit.
A szakszervezetek kiemelik, hogy a túlórakeret megemelését nem ingyen várja el a munkáltató, sok vállalat a törvényben meghatározott pótlékokon felül akár három-négyszeres órabért is kínál az alkalmazottaknak. Álláspontjuk szerint azokon a településeken, ahol a túlóratörvény alkalmazásának tilalmáról döntött a testület, több helyen anélkül tette ezt, hogy felmérte volna a valós munkavállalói igényeket és a közszolgáltatások fenntartásának lehetőségét. Ez kiemelten érintheti a budapesti tömegközlekedést, amelyet szintén munkaerőhiány jellemez - jegyezték meg.
A túlóra szabályozása szerint évente 250 óra rendkívüli munkavégzést rendelhet el a munkáltató, amihez nem kell dolgozói beleegyezés. 2019-től a munkaadó és a munkavállaló egyéni megállapodása alapján további túlórát rendelhet el a foglalkoztató összesen 400 óráig.
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
