Nem tart több sajtótájékoztatót a Költségvetési Tanács

A GDP arányos magyar államadósság szintje csak lassan fog csökkenni, a mérséklődés feltétele az államadósság szabály betartása, az hogy az éves államháztartási hiány hosszabb távon 3 százaléknál alacsonyabb, 2,8 százalék legyen a bruttó hazai termékhez képest - mondta Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke az MTI-nek adott év végi nyilatkozatában.

Kovács Árpád szerint a néhány hasonló sorsú közép-kelet európai államénál sokkal magasabb szinten álló magyar államadósság csökkentéséhez szükség van a fenntartható gazdasági növekedés beindulására, és arra is, hogy a kedvező pénzpiaci hangulat fennmaradjon. Ezzel párhuzamosan a kamatfelárak, kamatok, állampapír-hozamok hosszabb távon is csökkenjenek.

"Ha mindez együtt van és sikerül az államháztartási stabilitásban és a gazdaság dinamizálásában megtalálni az egyensúlyokat, akkor az államadósság tíz-tizenöt éven belül mérséklődhet hatvan százalék alá a GDP-hez képest. Ez a súlyos teher ilyen távlatban lesz kinőhető" - hangsúlyozta.

Arra a felvetésre, hogy a jövő évi büdzsé megalkotása során a KT többször vélte úgy, hogy a nemzetgazdasági tárca túl pozitívan ítélte meg a hazai gazdaság folyamatait, elmondta: a véleményeltérések ellenére az együttműködési szándék, a segítőkészség volt a jellemző a Nemzetgazdasági Minisztérium minden velük kapcsolatba kerülő vezetője, munkatársa részéről. A reálfolyamatok alakulásának prognózisbeli eltéréseire, a "növekedési áldozatokra és más aggályokra" pedig nem csak a tanács hívta fel a figyelmet.

"Úgy gondolom, a 2013-as büdzsé tartalékképzésében, az Országvédelmi Alap többszörösére emelésével és végül a korábbiakhoz képest reálisabb növekedési prognózis alapul vételével, és számos más, a költségvetés kiadási oldalára vonatkozó észrevétel korrekciójával a kormány jelentős mértékben figyelembe vette a tanács véleményét. Az adóhatékonyság javításának sohasem látott mértéke és általában a bevételi kockázatok vonatkozásában ez kevésbé mondható el. Remélem, nem lesz igazunk" - mondta Kovács Árpád.

A KT elnöke kitért arra: a Költségvetési Tanács szerepét, munkája operativitását lényegi pontokon változtatta meg a Stabilitási törvény 2011. végi elfogadása, majd idei módosítása. A szabályozás a költségvetés elfogadásának és esetleges módosításainak mechanizmusában feszes határidőkkel, előírásokkal körülhatárolt új, közjogi következményekkel járó - adott esetben "vétót" biztosító - feladatköröket határozott meg a tanácsnak.

Elmondta: megmaradt a tanács a véleményező, a költségvetési folyamatokat félévente értékelő funkciója is. Ennek teljesíthetősége érdekében a tanács titkárságának felállítására vonatkozó, a működtetés személyi és technikai feltételeit biztosító törvényi rendelkezések is megszülettek. "A KT alapvetően az Állami Számvevőszék és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kitűnő elemző bázisainak munkájára támaszkodott, így biztosítva volt, hogy a tanács döntéseit szakmailag alátámasztva hozza meg" - mondta KT elnöke.

Kovács Árpád azzal kapcsolatban, hogy ez volt az első év, amelyben alkalmazni kellett az államadósság-szabályt, kifejtette: ez esetben az alaptörvényben foglalt előírás betartásáról kell felelősséggel nyilatkozni. Az államadósság szabály bevezetése és a 2013-as költségvetésre történt alkalmazása megkövetelte, hogy a Költségvetési Tanács hozzájáruljon a büdzsé zárószavazásához. A tartós gazdasági visszaesés kényszerhelyzetét kivéve ma Magyarországon csak olyan költségvetés, illetve költségvetési módosítás fogadható el, amely szerint az államadósság nem növekszik.

Kovács Árpád a tanács "szerepfelfogásáról" elmondta: "a tényekhez ragaszkodunk, s eddig egységes volt a testület véleményalkotása, ezt bizonyítja, hogy nagyon is közelálló következtetéseket vontunk le. Az nem rajtunk múlott, hogy idén gyakorta kellett összeülnünk, véleményeznünk."

Kiemelte: a tanácsnak csak a 2012-es év várható alakulásával összefüggő értékelését lehet segítő szándékú "szorgalmi" feladatnak tekinteni. A tanács 14 határozatából mindössze kettő irányult a saját belső működési rendjére, illetve a tanács titkársága felállításával és működtetésével és más, technikai jellegű ügyrendi szabályozásra. A "felfokozottabb vagy a csendesebb magatartás" a költségvetési folyamatok, a tervezés turbulenciáitól, illetve kiegyensúlyozottságától, a követelményektől függ - elemezte az elnök.

Arra a kérdésre, hogy mit vár 2013-tól, elmondta: a tanács tagjai egyetértettek abban, hogy csak 2013 júniusában válik szükségessé a költségvetési folyamatok értékelése, ami 2012 második féléve esetében a végleges és 2013 első felét tekintve pedig az előzetes adatok alapján készül majd el. "Reményem szerint, így munkánkban néhány hónapra csendesebb időszak következik. Módunk lesz a tanács munkáját segítő titkárság képességeinek a fejlesztésére, tanulmányokat készíttetni módszertani kérdésekről, vagy meg tudjuk vizsgálni például az európai gazdaság konjunkturális lehetőségeinek és a költségvetés egyensúlyának távlati összefüggéseit" - mondta az elnök.

Elmondta: ha kockázatokkal is, de megvan az esély arra, hogy 2013 első felében nem lesz szükség a költségvetési törvény korrekciójára. "Itt jegyzem meg, hogy nem tartunk határozatainkat bemutató sajtóértekezleteket. Kizárólag az érdeklődés határozta meg az írott és elektronikus sajtóban való megjelenés mértékét" - tette hozzá.

Kiemelte: "tapasztalataim arra intenek, hogy még világosabban kell elhatárolni a Költségvetési Tanács elnökeként, illetve a Magyar Közgazdasági Társaságban viselt tisztségemhez és az egyetemi, kutatói munkámhoz kapcsolódó megnyilatkozásokat".