Nem tetszik az IMF-nek a magyar minimálbér-emelés

A "Magyarország pénzügyi helyzete - rövid távú kihívások a pénzügypolitikában" címmel megrendezett panelbeszélgetésen az IMF budapesti képviseletének vezetője kiemelte: hosszabb távon Magyarország számára a gyenge növekedési kilátások jelentik a fő kihívásokat.

Iryna Ivaschenko. Fotó: Piac és Profit

Iryna Ivaschenko kiemelte: az IMF egyetért a kormánnyal, hogy a gyenge növekedési prognózisok ellenére szükség van továbbra is a költségvetési fegyelem erősítésére, mivel a magyar államadósság és a költségvetés bruttó finanszírozási igényének GDP-hez mért aránya a feltörekvő országok közül Magyarországon az egyik legmagasabb.

Iryna Ivaschenko rámutatott: hosszabb távon növelni kell a magyar lakosság aktivitási rátáját, szükség van a foglalkoztatás bővítésére, hisz csak ez alapozhatja meg az ország jövőbeni gazdasági növekedését. A befektetői klímát mindenképpen javítani kell Iryna Ivaschenko szerint, mert a korábbi évekhez képest a bejövő működő tőke igen alacsony szintet ér el, a beruházások rátája is visszaesett, és ez alááshatja a későbbi gazdasági növekedést.

A kormánynak a munkaerőpiacon tett intézkedéseit részben pozitívan ítélte meg Iryna Ivaschenko, különösen azt, hogy egyre több embert próbálnak visszacsábítani kormányintézkedésekkel a munkaerőpiacra. Ezzel szemben a minimálbér nagy arányú emelése szerinte nemcsak a munkaerő költségeit emeli meg, hanem az ország versenyképességét is ronthatja.

Az IMF misszióvezetője aláhúzta: az államháztartási deficitet hosszabb távon is csökkenteni kell, mert szükséges az államháztartás jelenlegi, GDP-arányosan magas adósságának mérséklése, ami jelentős mértékben hozzájárul Magyarország külső sérülékenységéhez.

Hangsúlyozta, hogy bár az idei költségvetés jelentős költségvetési konszolidációt tartalmaz, a konszolidáció összetétele legalább olyan fontos, mint a mértéke. Hozzátette, hogy a költségvetési konszolidáció jelenlegi szerkezete kedvezőtlen hatással lehet a jövedelem-eloszlásra és a növekedésre. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a strukturális reformok végrehajtása és a gazdasági kormányzásba vetett bizalom növelése támogathatja a növekedést.