Frank-Walter Steinmeier a Németország helyzetéről szóló beszédében kiemelte, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborúja miatt az újraegyesítés óta a legmélyebb válság vár a németekre. Németország "ellenszélbe" került, és "valószínűleg nem tudjuk ugyanolyan ütemben folytatni országunk sikertörténetét, mint az elmúlt három évtizedben".
Mindenkire nehézségek, korlátozások várnak, és a legtöbben már meg is érzik a válságot - tette hozzá, kiemelve, hogy a németeknek újra meg kell tanulniuk szerényen élni. Ez ugyan "gúnyolódásnak hangozhat azok fülében, akik már most is a megélhetésért küzdenek", de az állam nem hagyja magára a segítségre szorulókat - mondta a szövetségi elnök, rámutatva: "egyetlen európai állam sem tud annyit tenni polgáraiért, mint hazánk".
Azonban még a német állam sem tud átvállalni minden terhet, de nincs is erre szükség, mert a válság a társadalom azon széles és erős rétegeit is érinti, amelyekben az emberek "a hátszél évei alatt jólétet és biztonságot teremtettek maguknak, és így egzisztenciális nehézségek nélkül is tudják csökkenteni kiadásaikat" - mondta Frank-Walter Steinmeier.
Hozzátette, hogy az Oroszországra kivetett európai uniós szankcióknak nincs alternatívája, mert a háború Németországot is érinti, és ezért nem nélkülözheti a gazdasági nyomásgyakorlás eszközét.
Kifejtette: gyakran hall olyan kérdéseket, hogy nem ártanak-e a szankciók jobban Németországnak, mint Oroszországnak, és nem lehetne-e inkább mellőzni őket. Az ilyen kérdéseket nem szabad figyelmen kívül hagyni, mert "a mögöttük lévő félelmek valósak".
A szankciók, a fegyverszállítás, a kapcsolatok megszakítása mind-mind olyan eszköz, amely "nem egyeztethető össze a békés együttélésről alkotott elképzeléseinkkel". Ugyanakkor Németországnak az az érdeke, hogy felszámolja függőségét egy "olyan rendszertől, amely tankokat indít egy szomszédos ország ellen, és fegyverként használja az energiát" - mondta a német államfő.
A "birodalmi megszállottságában" a szomszéd országra rárontó orosz elnök, Vlagyimir Putyin rakétatámadásai ellen nap mint nap pincékbe kényszerülő ukránok "még nálunk is sürgetőbben" akarnak békét, de "igazuk van, amikor azt mondják, hogy igazságos béke kell". Az igazságtalan béke nem megoldás, mert "magában hordozza az új erőszak csíráit", és "megerősítené mindazokat, akiknek hataloméhsége nem ismer törvényt és szabályokat". Ez nem lehet Németország érdeke, hiszen "egy látszatbéke" nem csupán "rémuralmat" jelentene Ukrajnában, hanem "csak tovább növelné Putyin étvágyát" - húzta alá a német államfő.
Aláhúzta, hogy Vlagyimir Putyin "aljas és embertelen" támadása Ukrajna ellen támadás a jog, az erőszakmentesség és a határok sérthetetlenségének elvei ellen, vagyis "minden ellen, amit mi, németek is képviselünk". Ezért Németország nem szemlélheti tétlenül a fejleményeket, segítenie kell Ukrajnát a szabadságért és szuverenitásért vívott harcban, és nyomás kell gyakorolnia Oroszországra.
(MTI)
Közel 2 százalékos emelkedéssel, 88.670,90 ponton fejezte be a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe a keddi kereskedést. 
