Német lap: Magyarország sereghajtó lett az Orbán-kormány miatt

A magyar kormányzás hátrányairól írt Michaela Seiser a német Frankfurter Allgemeine Zeitung kommentárjában, amelynek a „A központosított irányítás árt Magyarország jólétének” címet adta.

A szerző szerint Magyarország egykor a piacgazdasági átalakulás élharcosa volt, ahol „a magyarok találékonysága szabad utat kapott”. Mára azonban az ország „csak sereghajtó az érettebb piacgazdaságok között”, és „egy illiberális demokráciává süllyedt”. Seiser szerint a gazdaság hosszú ideje gyengén teljesít, és ennek nem kellene szükségszerűnek lennie. A helyzet kialakulásáért szerinte nagyban felelős a 15 éve hivatalban lévő nemzeti-konzervatív kormány, amelynek időszakát „erős állami beavatkozás, kiszámíthatatlan gazdaságpolitika és az Oroszország, valamint Kína felé fordulás” jellemzi.

„Az állami médiumokat a kormány 2010 után saját szócsövévé alakította”, és a versenyjogot úgy módosították, hogy az a hazai szereplőknek kedvezzen. Ez szerinte gyengíti a véleménypluralizmust, amely a nyugati társadalmak egyik alappillére.

Seiser kiemelte, hogy „a jólét szempontjából az állami beavatkozás többnyire káros, ezt Budapest példája is mutatja”. A régió más országai, mint Csehország vagy Lengyelország, már megelőzték Magyarországot az egy főre jutó jövedelem és az államadósság terén is, Románia pedig „vásárlóerő-paritáson mért GDP-ben” van előrébb – annak ellenére, hogy Magyarország az EU egyik legnagyobb nettó kedvezményezettje.

A kormány a helyzetet Seiser szerint kínai befektetésekkel igyekszik ellensúlyozni.

„A német autógyártók után jöttek a kínaiak”, különösen az akkumulátoriparban, de ezzel együtt „nő Magyarország függősége Kínától”.

A szerző felidézi: a Transparency International szerint Magyarország immár harmadik éve a legkorruptabb ország az EU-ban. „A hatalommal való visszaélés nemcsak az ország hírnevét rontja, hanem a társadalmi fejlődést is akadályozza.”

Seiser végül arra figyelmeztet: még egy esetleges választási fordulat sem garantálná azonnal az intézmények szabadságát, mert „eltarthat egy ideig, amíg megszabadulnak attól a szemlélettől, amely szembemegy a szabadság eszméjével”.