A várakozásokat felülmúlva, 15,4 százalékkal nőtt a bruttó átlagbér júniusban, miközben a rendszeres bruttó átlagkereset tovább gyorsulva 16 százalékkal emelkedett, 2018 óta pedig 58,5 százalék volt a rendszeres bérek növekedése - idézte fel a lapunknak küldött értékelésében Horváth András, a Magyar Bankholding vezető elemzője. A vizsgált hónapban a bruttó átlagkereset 503 500 forint volt a teljes munkaidőben foglalkoztatottak esetében, míg a nettó átlagkereset 347 200 forinton állt. Közfoglalkoztatás nélkül a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset 514 300 forint volt a hónapban.
A kedvezmények nélkül számított nettó átlagbér szintén 15,4 százalékkal nőtt, a nettó reálbérek növekedése pedig 3,3 százalék volt a hónapban az erőteljes inflációs alapfolyamatok mellett is. A bérdinamika alapfolyamatait meghatározó és így a monetáris politika szempontjából is kiemelt mutató, a rendszeres bérek növekedése pedig 16 százalék volt a hónapban az előző havi 14,3 százalékról tovább gyorsulva. A nemzetgazdaságban alkalmazásban állók létszáma 2,3 százalékkal emelkedett éves alapon a munkáltatók teljes körénél, és így már látványosan meghaladja a pandémia előtti csúcsát a szint.
Horváth András szerint folytatódott – és tovább gyorsult – az erőteljes bérnövekedési ütem, elsősorban annak köszönhetően, hogy a munkaerő megtartása és odavonzása érdekében, illetve az inflációs környezet figyelembevétele miatt láthatóan érdemi béremelésre kényszerülnek a munkaadók, továbbá a minimálbéremelések teljes bérskálát feljebb toló hatásának köszönhetően.
A januártól 200 ezer forintra emelkedő minimálbér és 260 ezer forintra emelkedő szakmai bérminimum miatt, illetve a 4 százalékkal csökkenő szociális hozzájárulási adó segítségével a teljes bérskála érdemben feljebb tolódik és várakozásunk szerint az idei éves bérnövekedési ütem immár 16,5 százalék felett fog alakulni - véli a Magyar Bankholding vezető elemzője.
Eközben a bérköltségek látványos növekedése, illetve az energia- és alapanyagárak emelkedése tovább erősítheti a vállalatok áremelési szándékát, ami még magasabb bérkövetelésekhez vezet, ami még közelebb viszi a gazdaságot az ár-bér spirálhoz, aminek látszanak is az első jelei, miután több vállalat is további évközi béremeléseket jelentett be a nyáron, hivatkozva a munkavállalói bérek reálértékének megőrzésére. Az erős ár- és béremelési szándékoknak köszönhetően egyre közelebb kerülhet a gazdaság a klasszikus ár-bér spirálhoz, ha a várakozások immár tartósan ezen a szinten ragadnak be és az árazási illetve bérkövetelési igényeket ehhez igazítják folyamatosan a szereplők.
Ezeknek a várakozásoknak a tartóssá válását igyekeznek jelenleg a jegybankok világszerte megakadályozni a gazdaságok moderált hűtésével és megtalálni azt az egyensúlyi kamatszintet, ahol ezt még recesszió okozása nélkül meg tudják tenni, és bár már hosszabb ideje zajlanak a kamatemelések, a munkaerőpiaci kereslet egyelőre nem látszik csökkeni sem a hazai gazdaságban, sem világszerte, továbbra is erőteljes a vállalatok kereslete és optimizmusa.
Az erőteljes alapfolyamatoknak és az inflációt lekövetni igyekvő évközi béremeléseknek köszönhetően még a várható erőteljes inflációt figyelembe véve is 3 százalék körüli éves nettó reálbér-növekedés lehet 2022-ben, ami továbbra is fogyasztásélénkítő erővel bírhat, segítve a GDP-növekedést fogyasztási oldalról.
Ágazati bontásban átlag feletti volt a bérnövekedés a hónapban az építőiparban, a logisztikában, a vendéglátásban, a pénzügyi szektorban, az oktatásban, az egészségügyben és a szociális ellátásban, míg átlag alatti volt a bérnövekedés a feldolgozóiparban, az energiaszektorban, a kereskedelemben, az ingatlanügyletek területén és a közigazgatásban - írja a Magyar Bankholding vezető elemzője.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a mínusz 0,27 pontos nyitás után emelkedett szerdán kora délutánig.
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
