Ni csak, ki beszél sajtószabadságról

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (b) a Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel folytatott tárgyaláson Moszkvában 2017. január 23-án. (Kép forrása: MTI Fotó, KKM/Szabó Árpád)

A nyilatkozat azért is furcsa, mert Oroszországban a Riporterek Határok Nélkül (RSF) nevű szervezet szerint “drákói szigorúságú jogszabályokkal és weboldalak blokkolásával” folyamatosan nő a nyomás a szabad sajtón Vlagyinir Putyin elnök 2012-es újraválasztása óta. Az újságíró-gyilkosságok és bebörtönzések sem ritkák. Az állami tv-csatornák pedig a Kreml propagandájával árasztják el a nézőket.

Az MTI mindenesetre ma ezt írja: “Lavrov a Gremingerrel közösen megtartott sajtótájékoztatóján úgy vélekedett, hogy az európai országok felelősséggel tartoznak az ukrán kormány tetteiért, mert az európai országok annak idején (2014-ben) támogatták a kijevi "államcsínyt".

Az orosz diplomácia vezetője közölte: felszólította az EBESZ főtitkárát, hogy a szervezet adjon objektív, elvi értékelést "Kijev destruktív lépéseivel kapcsolatban, amelyekkel a törvényhozás szintjén ösztönzi a nyelvi, oktatási vallási jogok tömeges megsértését". Rámutatott, hogy ezzel az ukrán vezetés nemcsak nemzetközi kötelezettségvállalásait, hanem saját országának alkotmányát is megsérti.

Lavrov ismételten azzal vádolta meg az ukrán vezetést, hogy elszabotálja a kelet-ukrajnai válság rendezéséről megkötött minszki megállapodások végrehajtását. A felek egyetértettek abban, hogy ezek érvényre juttatásának nincs alternatívája. Egyúttal áttekintették az EBESZ ukrajnai megfigyelő missziójának tevékenységét.

A külügyminiszter, mint mondta, felhívta tárgyalópartnere figyelmét annak szükségességére, hogy az EBESZ fordítson fokozott figyelmet a sajtószabadság és az újságírók jogainak védelmére. Beszámolója szerint Gremingernek összehasonlító táblázatot adtak át arról, hogy Harlem Désir, a szervezet sajtószabadságért felelős képviselője miképp reagált a média munkatársai jogainak megsértésére az egyes országokban, és sürgette, hogy az EBESZ intézményei ne alkalmazzanak kettős mércét.

Lavrov példaként említette az Ukrajnában - mint mondta - a szakmája gyakorlása miatt május 15. óta fogva tartott Kirill Visinszkij, a RIA Novosztyi főszerkesztője ügyét, akinek előzetes letartóztatását a herszoni bíróság csütörtökön december 28-ig meghosszabbította. Az orosz külügyminiszter kifogásolta, hogy Désir ismételten csak sajnálkozását fejezte ki az ügy miatt. Kérdésre válaszolva az EBESZ-főtitkár aggodalmát fejezete ki a Visinszkij-üggyel kapcsolatban.

A sajtótájékoztatón részt vevő orosz újságírók az Ukrajnában hazaárulással vádolt, orosz-ukrán kettős állampolgárságú Visinszkij szabadon bocsátását követelő pólót viseltek, és az ukrajnai szerkesztő portréja megjelent az orosz külügyminisztérium közösségi média-profiljain is. A tárgyalások moszkvai helyszíne, a diplomáciai tárca vendégháza előtt szakmai szolidaritási tüntetést rendeztek, amelynek részvevői egy Visinszkij anyja által írt levelet adtak át Gremingernek.

Lavov a sajtótájékoztatón elmondta, hogy Oroszország az EBESZ reformjára törekszik, valamint arra, hogy elfogadják a szervezet alapokmányát és kiküszöböljék a munkájában kialakult "kiegyensúlyozatlanságot". Hangot adott meggyőződésének, hogy növelni kell az EBESZ szerepét a terrorizmus, a kábítószer-kereskedelem és a kiberfenyegetések, valamint a neonáci megnyilvánulások, a történelemhamisítás, a keresztény- és a muszlimellenesség elleni harcban, a hagyományos értékek védelmében, továbbá az integrációs folyamatok összehangolásába az eurázsiai térségben.

Lavrov kifogásokat fogalmazott meg az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának (ODIHR) választás-megfigyelési tevékenységével kapcsolatban, amelynek szerinte az összes tagállam érdekeit kellene képviselnie, nem pedig egyoldalú megközelítést alkalmaznia. A felek között szó esett a nemzeti kisebbségi biztos és a sajtószabadságért felelős képviselő tevékenységéről is.

Beszámolója szerint az EBESZ kész megvitatni azokat az orosz javaslatokat, amelyek célja az Európa területén folyatott katonai tevékenység közben potenciálisan felmerülő incidensek elkerülése és az bizalomerősítés.”