Kudarcba fulladt a civilek evakuálása, újabb ukrán városok ostromgyűrűben, sok lehet a polgári áldozat. Erdogan bejelentkezett közvetíteni, az izraeli miniszterelnök viszont el is repült Moszkvába. A mai nap háborús krónikája.
Reggel úgy tűnt, sikerülhet az Azovi-tenger partján fekvő, az oroszok által bekerített nagyváros, Mariupol civil lakóit kimenekíteni. Az ostromlók ugyanis néhány órás tűzszünetet hirdettek, és bejelentették, folyosót nyitnak a menekülőknek a frontvonalon. Amikor azonban megkezdődött volna a tervek szerint 200 ezer civilt érintő evakuáció, újra dörögni kezdtek a fegyverek. Az ukránok az oroszokat vádolták a tűzszünet megsértésével, az oroszok azt állították, az ukránok utánpótlást akartak bejuttatni a városba az evakuáció leple alatt. Az utolsó hírek szerint hétfőig nem is kerülhet sor újabb hasonló kísérletre, miközben a városban már most sincs víz, áram és fűtés, az élelmiszer- és gyógyszerkészletek is fogyóban vannak.
Az ENSZ becslése szerint a hétvégén elérheti a 1,5 milliót az Ukrajnából elmenekültek száma. Az amerikai és a lengyel külügyminiszter a lengyel-ukrán határhoz közeli találkozóján Anthony Blinken bejelentette, 2,5 milliárd dollárt adományozhat az amerikai kormány a menekülteket segítő szervezeteknek.
Mariupol mellett több másik ukrán város körül is bezárulni látszik az ostromgyűrű: Harkiv, Csernyihiv és Szumi is hamarosan Mariupol sorsára juthat, Kijev egyes elővárosaiból is tömegek menekülnek a benyomuló orosz csapatok elől.
A már elfoglalt, jelentős orosz kisebbséggel rendelkező Herszonban tömegtüntetés volt az orosz megszállók ellen. Ez a megmozdulás békében zajlott, de érkeztek olyan hírek, hogy az orosz katonák figyelmeztető és célzott lövéseket is leadtak az útjukat elálló, őket szidalmazó tüntetőkre más településeken.
Volodomir Zelenszkij újra arra kérte a NATO-t, hogy hozzon létre repüléstilalmi övezetet Ukrajna felett, de ezt a szövetség több vezetője is elutasította, mondván ez direkt konfrontációt jelentene Oroszországgal. Zelenszkij az amerikai szenátorokkal folytatott beszélgetése során hatékony fegyverek, többek közt régi kelet-európai harci repülőgépek Ukrajnába küldését kérte.
Miközben Nagy-Britannia és az Egyesült Államok is arra kérte Oroszországban tartózkodó állampolgárait, hogy hagyják el az országot, Oroszországban lekapcsoltak minden olyan csatornát, a Facebookot, a YouTube-ot és a Twittert, amelyen szűretlen hírek érkezhettek volna az országba a háborúról, a "rémhírterjesztőket" pedig súlyos büntetéssel fenyegették meg. Válaszul a nagy nyugati hírügynökségek, televíziók és újságok sorra jelentették be, hogy befejezik tevékenységüket az országban.
Vlagyimir Putyin a külföldi járatait Belaruszon kívül törölni kényszerült Aeroflot utaskísérői, illetve tévékamerák előtt arról beszélt, a nyugati szankciók hadüzenettel érnek fel, a repüléstilalmi övezetet betartató országokat pedig hadviselő félnek tekintenék.
Bejelentették, hogy Erdogan török elnök holnap telefonon egyeztet az orosz államfővel, az izraeli miniszterelnök viszont ma titokban Moszkvába repült, ahol személyesen tárgyalt Putyinnal. A találkozóról még nem derültek ki részletek, de az Egyesült Államok közölte, tudtával és beleegyezésével került sor Naftáli Benet útjára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Megjelent szerdán a Magyar Közlönyben a 2026-os költségvetési törvény módosítása, amelyet azért terjesztett be a kormány, hogy biztosítsa az átláthatóságot, illetve átvezesse a felelős közpénzügyi gazdálkodással elért változásokat, amelyekkel 7,5 százalékra mérsékli a kormányváltás nélkül a GDP 8,3 százalékára prognosztizált hiányt – áll az indoklásban.
A Kopint-Tárki kutatóintézet szerint 2027 még viszonylag könnyű év lesz a kormány számára a költségvetés szempontjából. Az intézet vezérigazgatója, Palócz Éva tisztességesnek tartana egy 6-8 százalékos minimálbér-emelést, de tudja, hogy ebbe a szakszervezetek nem egyeznének bele. Az intézet a GDP-növekedés, az infláció és a hiánycél tekintetében is optimistább a kormánynál. Ami a világgazdaságot illeti, a legmeghatározóbb bizonytalansági tényező jelenleg az olajár.
Nagy a zaj az AI körül, de hova érdemes a pénzünket rakni?
