Az idén januárban a kivitel volumene 9,0, a behozatalé 11 százalékkal nagyobb volt az előző év azonos időszakinál. A passzívum 413 millió euró volt, az egyenleg 170 millió euróval romlott az egy évvel korábbihoz képest - jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A termék-külkereskedelmi egyenleg 170 millió euróval romlott (az első becslésben közöltnél 248 millió euróval kedvezőtlenebb). A külkereskedelmi termékforgalom forintban mért árszínvonala a kivitelben 18, a behozatalban 17 százalékkal emelkedett az előző év azonos hónapjához viszonyítva. A cserearány 1,0 százalékkal javult. A forint árfolyama az euróhoz mérten 10, a dollárral szemben 16 százalékkal gyengült.
A gépek és szállítóeszközök 2022. januári áron számított kivitele és behozatala egyaránt 21 százalékkal nagyobb lett. A közúti jármű exportvolumene közel harmadával, importvolumene közel ötödével nőtt. A villamos gép, készülék és műszer exportvolumene több mint hetedével, importvolumene közel ugyanekkora mértékben emelkedett az előző év azonos időszakához képest. Az irodagép és gépi adatfeldolgozó berendezés volumene exportoldalon több mint felével, importoldalon közel harmadával bővült. A híradástechnikai, hangrögzítő és -lejátszó készülékek volumene exportoldalon közel tizedével, importoldalon közel harmadával nőtt. Az energiafejlesztő gép és berendezés exportvolumene nem változott, viszont importvolumene több mint harmadával bővült.
A gépek és szállítóeszközök árufőcsoport a teljes kivitel növekedését 11 százalékponttal, a behozatal emelkedését pedig 8,7 százalékponttal támogatta - közölte a KSH. A feldolgozott termékek exportvolumene 3,3, importvolumene 0,3 százalékkal kisebb lett. A mindkét oldali forgalomcsökkenéshez döntően a vas és acél, valamint a műanyag-alapanyag termékcsoport forgalma járult hozzá. A feldolgozott termékek árufőcsoport a teljes export volumennövekedését 1,1 százalékponttal, az import emelkedését 0,1 százalékponttal mérsékelte.
Az energiahordozók exportvolumene 4,9 százalékkal mérséklődött, míg importvolumene 12 százalékkal bővült az előző év azonos időszakihoz viszonyítva. A mindkét oldali forgalomváltozáshoz döntően a villamos energia, valamint importoldalon még a természetes és mesterséges gáz járult hozzá. Az energiahordozók a teljes export növekedését 0,2 százalékponttal csökkentették, a teljes import növekedéséhez 1,6 százalékponttal járultak hozzá.
Az élelmiszerek, italok, dohány kivitelének volumene 7,4 százalékkal kisebb, míg a behozataláé 17 százalékkal nagyobb lett. A mindkét oldali volumenváltozáshoz döntően a gabona és gabonakészítmény és a hús és húskészítmény járult hozzá. Ezen túlmenően az importoldali forgalomnövekedést az állati takarmány termékcsoport forgalma is befolyásolta. Az árufőcsoport által realizált volumenváltozás a teljes export növekedését 0,5 százalékponttal mérsékelte, az import emelkedését 0,8 százalékponttal növelte.
Az EU27 tagállamaiba irányuló kivitel volumene 9,0 százalékkal, az onnan érkező behozatalé 5,6 százalékkal nőtt. A termék-külkereskedelmi mérleg 609 millió euróval javult, 1,1 milliárd eurós többlet keletkezett. Az export 78, az import 67 százalékát bonyolítottuk le ebben a viszonylatban.
Az EU27-en kívüli országokkal folytatott kereskedelemben a kivitel volumene 9,3 százalékkal, a behozatalé 25 százalékkal bővült. A termék-külkereskedelmi egyenleg ebben a viszonylatban 778 millió euróval romlott, 1,5 milliárd eurós passzívumot mutatott.
Nem, nem országjárás lesz. Egyelőre. 
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
