2021 júliusában az ipari termelés volumene 8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A KSH adatai szerint a munkanaphatástól megtisztítva a termelés 10,2 százalékkal emelkedett. Bár a növekedéshez a feldolgozóipari alágak többsége hozzájárult, a legnagyobb súlyú járműgyártás csökkent.
A legnagyobb mértékben a villamos berendezés gyártása nőtt.
A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 2021 júniusához képest 0,5 százalékkal mérséklődött, a termelés szintje pedig hasonló volt, mint a járvány előtt, 2019 júliusában.
- Az ipari export volumene 7,2 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál. Azonban a feldolgozóipari exportértékesítés 30 százalákét képviselő járműgyártás kivitele 8,6, a 13 százalkékos súlyú számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásáé 3,9 százalékkal visszaesett.
- Az ipar belföldi értékesítése 11,7, a feldolgozóiparé 11,8 százalkékkal emelkedett az előző év azonos hónapjához képest.
- Az iparon belül döntő súlyt (96 százalék) képviselő feldolgozóipar termelése 7,6, az energiaiparé (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 3,8, a csekély súlyú bányászaté 27 százalékkal bővült.
- A feldolgozóipar növekedéséhez az alágak többsége hozzájárult, azonban a legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 23 százalékát képviselő járműgyártás 6,7 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Ez elsősorban a gyárleállások, valamint az egyműszakos munkarend következménye. A közúti gépjármű gyártásának volumene 4,1, a közúti jármű alkatrészeinek gyártásáé 9,7 százalékkal visszaesett.
- A feldolgozóipari termelés tizedét adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása is mérséklődött, 4 százalékkal. A két legnagyobb alágazat közül az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása 1,2, az elektronikus fogyasztási cikké pedig 18,9 százalékkal csökkent.
- A feldolgozóiparból 12 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 2,6 százalékkal emelkedett, mind a külpiaci, mind a hazai eladások növekedésének köszönhetően. Ezen belül a legnagyobb súlyt (24 százalék) képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 11,2, a második legjelentősebb italgyártás pedig 14,1 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához képest. Hat alágazatban csökkent a kibocsátás, a leginkább, 17,5 százalékkal a növényi, állati olaj gyártásában.
- A legnagyobb mértékben, 58 százalkékkal a közepes súlyú villamos berendezés gyártása bővült, elsősorban a villamosmotor-, áramfejlesztő-, valamint az akkumulátorgyártás felfutása miatt.
- A másik két közepes súlyú alág közül a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 15,1, a fémalapanyag és fémfeldolgozási terméké 19,3 százalékkal nőtt az egy évvel ezelőttihez viszonyítva.
- A vegyi anyag, termék gyártásában is folytatódott a növekedés. Júliusban a kibocsátás 14,6 százalkékkal emelkedett, főként a meghatározó súlyú műanyagalapanyag-gyártás bővülésének eredményeként.
- Az előző havi növekedés után a gyógyszergyártás 6,4 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, mindkét értékesítési irányban csökkenést mértünk.
- Az ipari termelés csak Dél-Alföldön csökkent (0,2 százalékkal). A többi régióban 0,1 és 34 százalék közötti volumennövekedést mértünk, a legnagyobb mértékűt Pest régióban.
- A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 9,6 százalékkal nagyobb volt a 2020. júliusinál. Az új belföldi rendelések 13,1, az új exportrendelések 9 százalékkal emelkedtek. Az összes rendelésállomány július végén 11,9 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.
-
2021. január–júliusban az előző év azonos időszakához képest:
- Az ipari termelés 17,1 százalékkal nőtt. Az összes értékesítés 64 százalékát adó külpiaci eladások volumene 18,0, a 36 százalékot képviselő hazai értékesítésé 13 százalékal emelkedett.
- Magyarország minden régiójában nőtt a termelés, a legnagyobb mértékben, 28 százazlékkal Pest régióban, a legkevésbé, 9,6 százalékkal Dél-Dunántúlon.
1,9 milliárd font a kár. 
