A vizitre csaknem másfél évvel azt követően kerül sor, hogy Barack Obama Raúl Castro kubai vezetővel együtt ígéretet tett a diplomáciai viszony helyreállítására. Az akkori történelmi bejelentésben része volt annak is, hogy Havanna humanitárius megfontolásokból szabadon bocsátotta Alan Gross amerikai állampolgárt, aki korábban Kubában dolgozott és kémkedés vádjával letartóztatták.
A két politikus bejelentése óta a két ország számos diplomáciai lépést tett: Washingtonban például újra megnyílt a kubai nagykövetség és az Egyesült Államok is újra nyithatta havannai diplomáciai képviseletét. A héten helyreállították a két ország közötti kereskedelmi légi járatokat is. A héten jelentették be azt is: több mint fél évszázados szünet után engedélyezte az amerikai kormány, hogy amerikai vállalkozók Kubában tevékenykedjenek >>
1928 óta nem volt ilyen
Az utolsó hivatalban lévő amerikai elnök, aki a szigetországban járt, Calvin Coolidge volt. 1928 januárjában látogatott Havannába, hogy részt vegyen az Amerikai Államok Szervezetének konferenciáján, ahol beszédet is mondott, s tárgyalt az akkori kubai elnökkel, Gerardo Machadóval. (Coolidge-nak egyébként elnökként ez volt az egyetlen külföldi útja.)
A következő befolyásos amerikai politikus ezt követően 2002-ben járt Kubában: Jimmy Carter volt elnök, aki Fidel Castro meghívásának tett eleget.
A Tisza képviselői benyújtották a közmédia teljes átalakítására vonatkozó törvényjavaslatukat. 
A magyar eszközök most immunisak a globális válságra – Klasszis Podcast
Uniós pénzek, hozamok és a hatékonyság csapdája – Klasszis Podcast
Így néz ki a kormány célkeresztjébe került bizalmi vagyonkezelői piac
