|
| Orbán Viktor miniszterelnök (k), Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes (b) és Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a világban szétszórtságban élő magyarság szervezeteit tömörítő Magyar Diaszpóra Tanács plenáris ülésén. (Forrás: MTI Fotó, Koszticsák Szilárd) |
"Meg akarjuk-e védeni mindazt, amit elértünk, Magyarországot továbbra is nem bevándorló országként akarjuk-e látni, vagy pedig beadjuk a derekunkat, elfogadjuk azt, amit diktálnak, szabad nemzetből ismét alávetett nemzetté válunk, és elfogadjuk, hogy bennünket mások (...) olyan bevándorlóországgá fognak átalakítani, amely a nemzeti kultúrájára és a keresztény hagyományaira nem épít" - mondta a 2018-as választásról a kormányfő a Magyar Diaszpóra Tanács VII. plenáris ülésén.
Történelmi távlatban gondolkodik
Szerinte ezért a jövő évi választásnak van egy, a pártokon messze túlmutató dimenziója és történelmi távlata is. A bevándorlásról úgy fogalmazott: az "európai egyesült államokat" létrehozni szándékozó erők akadálynak tekintik a nemzeteket és a keresztény tradíciót, ezért szándékosan szállítják Európába az idegen kultúrákból érkező, "sok esetben sajnálatra joggal igényt tartó tömegeket". Megjegyezte, Európán kívül egyetlen más ország sem szállítja be magához milliószám a migránsokat.
Szerinte Európa ma két részből áll: a bevándorlóországokból és azok, amelyek nem azok, és nem is akarnak azzá válni. Az EU jövője pedig e két csoport együttélésének feltételrendszerétől függ - tette hozzá, kijelentve: a magyarok nem akarják, hogy országuk bevándorlóországgá váljon.
A határvédelemről hangsúlyozta: amikor Magyarország védi határait és ragaszkodik szuverenitásához, akkor Európát és a nyugati kultúrát is védi.
Alpári
Arról is szólt, hogy az elismerés és a tisztelet jelének tartja az országgal szembeni nemzetközi támadásokat, kritikákat, leszámítva néhány "alpári hangütést". Szerinte ugyanis csak azokat támadják, akik valami olyasmit képviselnek, ami észrevehető, amihez érdemes viszonyulni: így a magyar gazdasági modell és bevándorláspolitika bírálata azt mutatja, hogy "valami olyasmit képviselünk, amit minimum vita tárgyává érdemes tennünk".
Nem kell más pénze
A magyar gazdaságot a miniszterelnök úgy értékelte: az ország a saját lábára állt, rendbe tette pénzügyeit, nem szorul más pénzére.
Az eredmények közül kiemelte: ma már mintegy 4,4 millióan dolgoznak, és mindenki fizet adót is. Magyarországon aki dolgozni akar, kivétel nélkül tud is. Mostanra nem az a kihívás, hogy nem tudnak munkát adni, hanem az, hogy többet is kínálnak, mint ahány munkavállaló van.
Mindenki érdeke
Bár nehezen, de a bankokat és multikat is sikerült rávenni arra, hogy arányosabban vegyenek részt a közteherviselésben. Az "okosabbja" végül belátta, hogy az ország sikere hosszú távon az itt működő nemzetközi cégeknek és bankoknak is érdeke - mutatott rá a kormányfő.
A magyar külpolitikát úgy összegezte: egyetlen meghatározó országgal sincsenek konfliktusaink.
A hét elején még erősődött, aztán azonban fokozatosan veszített az értékéből, bár zárásra ismét visszaküzdötte magát a több mint négyéves rekordszintekre. 
