Izgatott várakozás

Meghívott vendégek előtt tartotta szokásos évértékelő beszédét Orbán Viktor kormányfő a Millenáris Parkban. A beszéd előtt becsöngettek, mint a színházban és a szintén ott megszokott géphang szólította fel a jelenlevőket a mobiltelefonok kikapcsolására. A bevezetőt Balogh Zoltán a KIM államtitkára mondta. A politikus megköszönte a Békemenet „több százezer” résztvevőjének a kiállását a magyar kormány mellett és biztosította a kormányfőt, hogy a rájuk váró „harcokban” is kiállnak a kormány, a kormányfő és a „nemzeti polgári, keresztény Magyarország” mellett.

Abraham Lincoln eszméje és a populizmus

Orbán Viktor, Abraham Lincoln jelmondatát idézte fel a beszéde elején. A "néptől a néppel a népért" – demokrácia eszme ugyanakkor szerinte ma már sokszor a populizmus vádját hozza magával. A kormányfő is köszönetet mondott a Békemenet résztvevőinek a kiállásért és bevallotta, hogy néha a politikusnak is szüksége van arra, hogy kiálljanak mellette és biztassák. Orbán Viktor emlékeztetett a tavalyi évértékelőjére, amikor szerinte már lehetett tudni, hogy izgalmas lesz az év, de azt kevesen gondolták, hogy végül mi várt az országra.

Európa nagy bajban van, és olyan mint az alkohol

Orbán Viktor úgy vélte, hogy Európa a második világháború utáni történetének legnehezebb évén van túl. Emlékeztetett, hogy csak tavaly 13 európai kormány bukott meg, vagy választáson, vagy kényszerűségből. A miniszterelnök elmondta, hogy korábban stabil országokban zavargások, erőszak, elégedetlenség és zavar ütötte fel a fejét. Felidézte, hogy Hollandiában csak a radikális, szélsőséges politikai erők támogatással működik a kormány. Orbán úgy vélte, hogy régebben elképzelhetetlennek tartott események történtek, reális veszély lett az euróövezet szétesése, az európai recesszió.

A kormányfő szerint több országban „behorpadt” az európai öntudat és önbizalom. Azt mondta: „Európa olyan lesz mint az alkohol, nagy célokra inspirál és megakadályozza azok elérését.”

Kolontár, Devecser, olasz hajókatasztrófa

A kormányfő szerint tavaly két magyar település, a vörösiszap-katasztrófától sújtott Kolontár és Devecser mutatott példát mindenkinek. Nekik ugyanis nem látszott a kiút, de mégis előre tudtak lépni. Orbán az olasz tengerjáró hajó katasztrófájához hasonlította Magyarország elmúlt éveit a szocialista kormányzás alatt, amikor a hajó felborult és a kapitány elhagyta a hajót. Az ő kormányának ezután kellett a színre lépni. Orbán Viktor elmondta, hogy három fő problémával szembesült akkor, ezek pedig az adósságcsapda, a munka elveszett becsülete és a tartalékok hiánya.

Munkához látott a kormány, mosta a szocialista szennyest

Orbán Viktor ezután hosszú perceken keresztül részletezte és illusztráltra példákkal a három fő gondot és az azok által okozott társadalmi feszültséget. Az államadóssággal kapcsolatban azt mondta, hogy 2002-ben, az előző kormányzása idején 52 százalékra szorították le annak mértékét, aztán a felelőtlen szocialista kormányzás idején ismét kritikus szintre ért az adósság. „A szocialisták visszanyomtak minket az adósságketrecbe.” Felhívta a figyelmet, hogy nem csak a családok, hanem a vállalatok és az önkormányzatok is eladósodtak.

Az adóssággal kapcsolatban elsősorban a devizahiteleseknek nyújtott segítséget hangsúlyozta a kormányfő. Elmondta, hogy december végéig 160 ezer család, azaz nagyjából félmillió ember kiszabadult a nyomasztó teher alól a végtörlesztéssel, amivel egyben 766 milliárd forintot sikerült lefaragni a külső devizaadósságból. A kormány tervei szerint a Bankszövetséggel együttműködve további segítséget is nyújtanak.

Sokaknak megéri segélyből élni?

Orbán Viktor szerint a munkavégzés elértéktelenedése volt a másik fő probléma. Megismételte, hogy nagyon kevés adózó tartja el a társadalmat, sokaknak megéri segélyből élni, de akik dolgoznak, azok sem lehettek biztonságban (a szocialisták alatt), mert a munkahelyek nem nyújtottak biztonságot. Az egykulcsos személyi jövedelemadóval kapcsolatban azt mondta, tudja, hogy sokaknak nem teszik, ugyanakkor úgy vélte, hogy a társadalmi igazságosságot nem az adórendszeren, hanem a szociális rendszeren keresztül kell biztosítani. A kormányfő kiállt amellett, hogy aki többet dolgozik, annál maradjon is több. Azt mondta, hogy „a gazdagok mindig megtalálják a módját hogy kivonják a jövedelmet az adó alól és mindig a középosztállyal fizettetik meg a terhet.”

A munkával kapcsolatban beszélt a Start programról, amivel ugyan keveset, 46 ezer forintot lehet keresni, de „ez is több, mint a 28 ezres segély”. A programmal kapcsolatban a kormányfő emlékeztetett, hogy az lehetőséget nyújt a továbbképzésre és a kimaradt iskolai tanulmányok pótlására szombatonként.

A harmadik legnagyobb problémának a tartalékok hiányát és ezen keresztül a létbizonytalanságot tartotta a kormányfő. Úgy véli, hogy a szocialisták „brutális” megszorító csomagjai, a devizahitelek és a gazdaság leállása teljesen elapasztott a tartalékokat. Orbán emlékeztetett, hogy közben olyan cégeknél, mint a BKV és a magánnyugdíj-pénztárak hatalmas összegeket osztogattak prémiumként. Emlékeztetett, hogy a 4-es metró építése bekerült a legkárosabb EU-s beruházások közé a pénzek helytelen felhasználása miatt. Ezekkel kapcsolatban úgy fogalmazott: „Az alapos elszámoltatás a legkevesebb, amit elvárhatnak az emberek.”

Unortodoxia, középosztály, oktatásügy, Wayne Gretzky és a többiek

Orbán Viktor nem kerülte meg a népszerűtlen intézkedések témáját sem. Azt mondta, nem volt a legelegánsabb lépése a bankadó, a végtörlesztés és a válságadó, de szerinte olyan körülmények adódtak, amelyek szükségessé tették a rendkívüli megoldásokra. Itt az EKB új elnökének, Mario Draghinak a lendületes és szokatlan monetáris politikájával példálózott. A kormányfő még csak utalást sem tett arra, hogy ezek az intézkedések mekkora társadalmi és nemzetközi ellenállásba ütköztek.

A kormányfő végig hangsúlyozta a középosztály vezető szerepét. Szerinte nem szabad hagyni, hogy a politikai és a gazdasági elit irányítson, mert a demokrácia „lincolni” értelmében a hatalom a népé és a nép választja az utat. Ugyanakkor szerinte szükség van a két elitre. A középosztályhoz kapcsolná a miniszterelnök a leszakadó rétegek, sőt a nyugdíjasok felzárkóztatását illetve megtartását. Úgy vélte erős szövetségnek kell kialakulnia a rétegek között. A leszakadókhoz, az eddigi munkakerülőkhöz szerinte nem szigor és lesajnálás kell, hanem szelídség és türelem.

Ami a makroadatokat illeti, Orbán Viktor emlékeztetett, hogy a magyar EU csatlakozás óta 2011 volt az első év, amikor három százalék alatt volt a GDP arányos költségvetési hiány. Azt mondta, ha 2,8 százalék alá kerül a hiány, akkor automatikusan csökken az államadósság is. A Széll Kálmán tervről azt mondta, hogy az 83 százalékos teljesülésben van.

Elértéktelenednek a diplomák

Nagy hangsúlyt kapott a beszédben az oktatáspolitika átalakítása, a reális felsőoktatás megszervezése, a szakképzés átalakítása úgy, hogy a tanulók az elmélet mellett rögtön a gyakorlatot is megtanulják. Beszélt az egyre jobban elértéktelenedő diplomákról és a szakképzettek hiányáról is.

A közbiztonsággal kapcsolatban azt mondta, hogy az elmúlt egy évben nem volt olyan nagy horderejű bűncselekmény, ami felderítetlen maradt volna. Elsősorban az uzsora és a vagyon elleni bűnözésről beszélt. Dicsérte az új Alkotmányt, ami szerinte Európában is elsőként rögzítette az államháztartási hiány mértékének tartását.

Ne oda korcsolyázz, ahol a korong van

A multinacionális cégekről is szó volt, talán itt volt az egyetlen említésre méltó momentum, amikor is kiállt a társasági nyereségadó 19 – ről 10 százalékra csökkentése mellett. Elutasította azt a vállalati magatartást, ami kiszorítja a magyar vállalkozókat, de üdvözölte azokat, amelyek munkahelyeket és értéket teremtenek.

Orbán Viktor beszéde végén arra biztatott, hogy magunkkal törődjünk, ne az „európaiak okoskodó aggodalmaskodásával.” A beszédet pedig a híres jégkorongozó Wayne Gretzky szavaival zárta: „Ne oda korcsolyázz ahol a korong éppen van hanem ahol lesz!” – szavait vastaps kísérte.