Annyit foglalkozott mostanában a média és az ellenzéki pártok is a hatvanpusztai Orbán-birtokkal, hogy Orbán Győző, akinek a nevén hivatalosan a gazdaság van, és aki általában kerülni szokta a médiát, interjút adott a Borsnak. Elmondása szerint azért épp ennek az újságnak, mert „a fiam azt tanácsolta, hogy külföldről fizetett újságíróknak és lapjaiknak ne adjak interjút. Azok csak propagandára használnák. Maguk magyarok, nem?” – szemlézte az interjút a hvg.
A NER-közeli bulvárlap nem nagyon izzasztotta meg a miniszterelnök apját a kérdéseivel. A zebrákat azért megemlítették, amire Orbán Győző azt mondta: „Hatvanpuszta egy gazdaság. A semmi közepén, mint a neve is mutatja.” Ennyiben maradtak, többet nincs szó az interjúban a luxusról.
Azt ellenben hosszan fejtegette a legidősebb Orbán, hogy mennyire fontos neki a birtok: „Apám is, és én is dolgoztunk ott, sőt, a fiam is, nyári diákmunkában. Nagyon sok emlék fűz ide, mondhatni a fél életem, biztos ezért lett a szívügyem. A rendszerváltás után tönkrement, lerohadt. Szomorú történet. Végül megvásároltam. Vigasztalan állapotok uralkodtak, majdnem romokban minden. Lassan tíz éve dolgozom rajta, hogy helyrehozzam.”
Na de mikor lesz ott bármi gazdálkodás, ha már hivatalosan gazdaság? Mint elmondta, 2026-ban már beindulhat a gazdálkodás, a gazdasági központ pedig az idei ősz végére készülhet el.
Megkérdezték arról is, „mit láthatnak a leskelődők”. A válaszból egy szép nagy gazdaság mintaképe rajzolódik ki, trafóházzal, szennyvízközponttal, napelemteleppel, műhelyházzal, az egykori béresházzal, ahol a telepen dolgozók lakhatnak. Na és ott a könyvtár, egy tanulóterem és két diáklak, „ha valakit mindez érdekel, és netán kutatni akarna”. De ott van egy vendégház is, amire Orbán Győző szerint azért van szükség, mert „ha összejön az egész család, vagyunk vagy ötvenen”. Ugyanezért kellett medence is: „12 unokám és 7 dédunokám van. Eddig”.
Arra a kérdésre pedig, hogy honnan volt erre pénze, a gánti kőbánya történetével válaszolt, amelyben már a rendszerváltás előtt is dolgozott, majd 1989 után más akkori dolgozókkal együtt megvette. „Jól gazdálkodtunk.” Mint mondta, „nálunk nincs és nem is volt soha semmiféle visszaosztás, mindig minden szabályt betartunk. Közbeszerzésen nem indulunk”. – szemlézte a hvg.
