|
| Fotó: Civilizáció/Pethe Attila |
A német Die Welt Orbán Viktor megadta magát Donald Trumpnak? címmel közölte Boris Kálnoky beszámolóját, aki kiemelte: "heves amerikai ellenállásba ütközött" a Soros György által finanszírozott Közép-európai Egyetem "zaklatását" célzó kísérlet, így Budapest most enged.
Szerinte az egész ügy valószínűleg mindenekelőtt "kampánymanőver", azzal az üzenettel, hogy összefüggés van a menekültválság, az ellenzéki pártok és az amerikai befektető között, aki "migránsok millióit akarja Európába hozni, hogy lerombolja a +nemzeti identitásokat+".
Ha ez volt a szándék, akkor "Orbán nagy külpolitikai árat fizet egy belpolitikai húzásért", mert "a nemzetközi visszhang megsemmisítő". A kormányfő számára "a legrosszabb az amerikai reakció", mert valószínűlég azt remélte, hogy Donald Trump amerikai elnökben barátra lel, de a Közép-európai Egyetem "elleni manőver következménye jeges amerikai ellenszél".
Hoyt Yee, az amerikai külügyminisztérium európai és eurázsiai ügyekért felelős helyettes államtitkára budapesti látogatása után "úgy tűnik, mintha kissé elhamarkodottan jelentették volna be" az egyetem "halálát, de csak azért, mert Trump talán mégsem teljesen olyan, amilyennek Orbán gondolta" - írta a Die Welt szerzője, hozzátéve: Soros tevékenysége a térségben végeredményben "amerikai érdekeket szolgál", és ugyan Trump személyesen gyakran bírálta Sorost liberalizmusa és politikai aktivizmusa miatt, de mégiscsak az Egyesült Államok elnöke.
A Süddeutsche Zeitung Akinek hallania kell, muszáj éreznie címmel közölte Alexander Mühlauer kommentárját, aki kiemelte, hogy az Európai Bizottság elmondta, amit el kellett mondani, "de sajnos nem tett semmit". A magyarországi állapotokra adott brüsszeli reakció "tehetetlennek hat", és ezért a tehetetlenségért Jean-Claude Juncker, a bizottság elnöke felelős.
Orbán Viktor tudja, hogy nem kell tartania Junckertől. Hozzátette: megérett az idő arra, hogy "az EU ott ragadja meg Orbánt, ahol igazán fáj: a pénznél". Az EU-nak világossá kell tennie, hogy nem "újraelosztási gépezet, amelyet mindenki használhat anélkül, hogy bármit is tenne érte", és ha Orbán ezt nem érti meg, akkor "a közösségnek csökkentenie kell a strukturális támogatásokat". Ez "a fenyegetés létfontosságú az EU számára, mert az alapértékei nélkül nem több, mint az arcátlanok uniója".
Miközben számos területen egyre feszültebbé válik a viszony Magyarországgal, az Európai Bizottság eddig nem tudott hatékony válaszokat adni Orbán Viktor politikájára, a magyar kormányfő ugyanis mestere a macska-egér játéknak az uniós testülettel - olvasható a Politico brüsszeli hírportál csütörtöki cikkében. Mint írták, ez jelentős különbség az ugyancsak "nagy bajkeverőnek" számító, gyakran Brüsszelt támadó lengyel kormányhoz képest, amelyet végül sarokba szorítottak Donald Tusk újraválasztásának ügyében, aminek nyomán csak fokozódott Varsó elszigeteltsége.
A Politico szerint az Európai Bizottság szerdai bejelentése, miszerint politikai párbeszédet kezd a jogállamiság magyarországi helyzetéről, ismételten a testület tehetetlenségét mutatja a szabályszegő tagállamokkal szemben.
Néhány eszköz azért rendelkezésére áll az Európai Uniónak a Magyarországhoz hasonló tagállamok "megrendszabályozására". Elképzelhető, hogy az Egyesült Királyság uniós kilépésével egyes, szintén nettó befizetőknek számító országok lehetővé akarják majd tenni a költségvetési források csökkentését a jogállamiság értékeit vagy az EU migráció politikáját elutasító tagállamoknak.
A Le Soir című belga napilap is beszámolt az Európai Bizottság bejelentéséről. Hangsúlyozták: annak, hogy Brüsszel nem indította meg az úgynevezett jogállamisági mechanizmust Magyarországgal szemben, több oka is lehet, amelyek közül az első, hogy a kormánynak bizonyos védettséget nyújt a Fidesz tagsága az Európai Néppártban. Az újság által idézett belga néppárti képviselők szerint noha "egyre nehezebbé válik" a pártcsaládon belüli együttműködés a Fidesszel, "kevéssé valószínű" a párt kizárása.
Emellett a Le Soir is felvetette annak a lehetőségét, hogy Magyarország a korábbiaknál gyengébb pozícióból indulhat majd az uniós költségvetések tárgyalásakor.
Rendkívül szoros küzdelmet vetít előre a román elnökválasztás második fordulójára a legújabb, kedden közzétett felmérés a versenyben maradt két jelölt, George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke és Nicusor Dan bukaresti független polgármester között. 
