A kormányfő a hagyományos reggeli rádióinterjúban úgy fogalmazott, Trócsányi Lászlóval szemben kritikusai csupán azt vethetik fel, hogy az ő nézőpontjukból „rossz helyről jött, mert hát magyar.” De annyian vagyunk magyarok, hogy ezt az ellenvetést nem tudjuk elfogadni - tette hozzá.
Orbán Viktor - a magyar biztosjelöltnek szánt - szomszédság- és bővítéspolitikai portfólió fontosságáról szólva kijelentette: a feladat érinti a Nyugat-Balkánnal, az Ukrajnával, a kaukázusi országokkal fenntartott kapcsolatot, valamint a migráció szempontjából szintén fontos észak-afrikai országokat.
A miniszterelnök elmondta: arra számít, hogy a jelölt európai parlamenti meghallgatása során "lesznek még forró pillanataink", amit a magyar ellenzék is kilátásba helyezett.
|
| MTI Fotó: Illyés Tibor |
A kormányfő hangsúlyozta: a személyes alkalmasság kulcskérdés, Magyarország pedig egy nagyszerű embert delegált, ami mutatja a magyar politika és általában Magyarország intellektuális, szellemi képességét és erejét, amelyre büszkék lehetünk.
A miniszterelnök sorolta Trócsányi László eddigi teljesítményét, kiemelve, hogy a Velencei Bizottságban - az Európa Tanács alkotmányjogi kérdésekkel foglalkozó szakértői testületében - is hosszú éveket töltött.
A miniszterelnök úgy értékelte, hogy a magyar nemzeti érdekek szempontjából kedvező folyamatok zajlottak az elmúlt hónapokban a diplomáciában. Megerősödtek a visegrádi országok, a Nemzetközi Valutaalap élére pedig egy bolgár vezető kerülhet - mutatott rá.
Nagy kihívás az EU-s bővítés
Az unió bővítéséről szólva azt mondta: "nagy fába vágtuk a fejszénket, amikor kiálltunk a bővítés mellett", mert Nyugat-Európában sokan belefáradtak abba, és saját politikai, gazdasági sikertelenségüket is a korábbi bővítéssel magyarázzák. A miniszterelnök ugyanakkor rámutatott: a növekedés tekintélyes része Közép-Európából jön.
Hozzátette ugyanakkor: ha nem hezitált volna Európa, ha Macedónia, Montenegró és Szerbia már bent volna az unióban, akkor az illegális migránsok 2015-ben nem jutottak volna el Németországig.
Erről a többi ország miniszterelnökét is megpróbálja meggyőzni - ismertette -, a V4-ek miniszterelnökeivel csütörtökön egy közös nyilatkozatban álltak ki a bővítés mellet.
Az európai életmód védelméről szóló biztosi pozícióról szólt, szomorúnak nevezve, hogy vannak, akik támadják ezt a portfoliót, szerinte ugyanis minden politikus elsőszámú feladata az emberek által kialakított életforma megvédése.
Hozzátette ugyanakkor: a vita akörül folyhat, hogy a migráció minek tekinthető, "az életforma változásának, tündérmesének vagy veszélynek". Az európaiak többsége veszélynek tekinti - értékelt. Szerinte a portfólió elleni támadás azt mutatja, hogy az európai politikában az alapvető kérdésekben is hiányzik a szükséges konszenzus.
Arról szólva, hogy Jean-Claude Juncker leköszönő bizottsági elnök "vak nemzeti politikusnak" és nem európai politikusnak nevezte Orbán Viktort, a miniszterelnök úgy reagált: egy magyar nem "levakarni" akarja magyarságát, hanem élete legfontosabb pillanatának tartja, hogy magyarnak született. "Én azért vagyok európai, mert magyar vagyok, ha nem lennék magyar nem is tudnék európai lenni" - felelte, hozzátéve: az uniónak a nemzetekből, azok identitásából és büszkeségéből kell felépülnie.
Mi a magyar stratégia?
Magyarország stratégiáját ismertetve elmondta: a kiindulópontja a stabilitás megteremtése. Része a szövetség erősítése a V4-ekkel és az erős kapcsolat bővítése a többi szomszédos országgal. Negyedik eleme pedig, hogy szövetségest találjon a régi tagországok között is céljai eléréséhez, például a határvédelemhez.
Ilyen ország volt Ausztria, amelyet azonban "kilőttek és semlegesítettek, homályos körülmények között". Orbán Viktor ugyanakkor reméli, hogy az osztrák választás után visszaáll a régi helyzet. A miniszterelnök Olaszországot is kulcsfontosságúnak nevezte, amely a tengeri határokon védte meg az uniót. A kormányfő ismételten Magyarország nagy barátjának nevezte Matteo Salvini korábbi olasz belügyminisztert, aki azonban távozni kényszerült pozíciójából, de "már hiányzik", hiszen Olaszország visszatért a migránsokat beengedő, veszélyes baloldali politikához, és máris a menekültek szétosztását követeli.
Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter kezdeményezte az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) összehívását. 
