Ez még csak a krízis eleje – jelentette ki Orbán Viktor a Kossuth Rádió ma reggeli műsorában annak kapcsán, hogy nyolc nap alatt 140 ezer ember érkezett Ukrajnából. És még többen is jönnek majd – jelezte előre a kormányfő.
Közlése szerint tipikusan Ukrajna belső területeiről jönnek, ukránok, de harmadik országokból származók is, kínaiak, nigériaiak, indiaiak. Őket a kormány segít hazautazni.
Magyarország ma a menedék ezeknek az embereknek – mondta Orbán Viktor.
A Magyarországra érkezők 70-80 százaléka tovább megy. Az itt maradó 20-30 százalékot kell elszállásolni, nekik étkezést biztosítani, a gyermekeiket beiskolázni, s végül, de nem utolsósorban munkát adni. A munkaadókkal is elkezdték a tárgyalásokat, hogy a menekülteknek legyen, hol elhelyezkedniük. Három hónapig adnak segélyt, de utána munkát kell vállalniuk, akár közmunkát.
Kárpátalja jelen pillanatban nem hadműveleti terület, ez nagyon nagy érték, mert ha az lenne, akkor onnan is nagy számban jönnének menekültek – mondta a kormányfő, hozzátéve: „én nem tudom megmondani, mi a Jóistent csinálnak Brüsszelben”. A menekültügy szerinte Magyarország problémája, ezt nekünk kell megoldanunk, persze a Visegrádi négyek többi államával, Lengyelországgal, Csehországgal és Szlovákiával együtt.
Orbán Viktor kihangsúlyozta, Magyarországot baj nem érheti, csak ha elveszítjük a józan eszünket és belesodródunk a háborúba.
Gazdasági kérdésekre áttérve a miniszterelnök elmondta, a háború közvetlen kára a Sberbank csődje, emlékeztetve, a mintegy 70 ezer betétesből 3 ezren a pénzük nagy részét nem fogják visszakapni. Ezek főleg cégek, amelyek a magyar gazdaságot működtetik - jelentette ki a miniszterelnök.
Aki szerint a második közvetlen veszély, hogy az energiárak a szankciók miatt 50-60 százalékkal emelkedtek, ezért is fontos Orbán Viktor szerint a rezsicsökkentéssel megvédeni az embereket.
A magas infláció veszélye is nagyságrendekkel megnövekedett, a kormány a jegybankkal közösen keresi ennek útjait - jelentette ki a miniszterelnök, hozzátéve: "mindent újra kell kalkulálni, de nem látjuk még ezt, mert ennek a mértéke attól függ, mikor ér véget a háború."
A német sajtónak nyilatkozva az észt külügyminiszter, Margus Tsahkna Magyarország uniós szavazati jogának felfüggesztése mellett érvelt. 
