A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön közzétette az ipari termelési adatok második becslését eszerint 2023. februárban:

• Az ipari termelés volumene 4,6 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához mérten. (Az első becslésben közölt februári adathoz viszonyítva a második becslés adata nem változott.)
• A szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás februárban az előző hónaphoz képest 0,3 százalékkal nőtt.

Ugyancsak tavaly februárhoz viszonyítva:

Az ipari export volumene 2,0 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál. A feldolgozóipari exportértékesítés 33 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 7,4, a 14 százalékos súlyú villamos berendezés gyártásáé 42 százalékkal bővült.

Az ipar belföldi értékesítése 12,2, a feldolgozóiparé 11,0 százalékkal visszaesett az előző év azonos hónapjához képest.

Az iparon belül döntő (98 százalékos) súlyt képviselő feldolgozóipar termelése 4,0, az energiaiparé (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 18,3, a csekély súlyú bányászaté 26 százalékkal csökkent.

A legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 27 százalékát képviselő járműgyártás 7,5 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A közúti gépjármű gyártása 4,1, a közúti jármű alkatrészeinek gyártása 11,6 százalékkal nőtt.

A 11 százalékos feldolgozóipari súlyú villamos berendezés gyártása emelkedett az alágak közül a legnagyobb mértékben, 28 százalékkal. A két legjelentősebb súlyú alágazat közül az akkumulátor, szárazelem gyártása 47, a villamos motor, áramfejlesztő, -elosztó, -szabályozó készülék gyártása 22 százalékkal bővült.

A feldolgozóipari termelés 10 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 8,9 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához képest. A két legnagyobb alágazat közül az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása 13,6, az elektronikus fogyasztási cikk gyártása 12,5 százalékkal visszaesett.

A feldolgozóiparból több mint 11 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 13,6 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, az egyaránt csökkenő hazai és külpiaci eladások miatt. Mindössze két alágazatban nőtt a kibocsátás: az édesség- és a készételgyártást is magában foglaló egyéb élelmiszer gyártásában 3,6, a dohánytermék gyártásában 7,7 százalékkal. A legnagyobb (22 százalékos) súlyt képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 14,2 százalékkal visszaesett az előző év azonos hónapjához mérten. A többi 8 alágazatban 3,7 és 43 százalék közötti mértékben csökkent a termelés, a legkevésbé a pékáru, tésztafélék gyártásában, a leginkább a csekély súlyú halfeldolgozás, -tartósításban.

A két közepes súlyú alág közül a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 16,5, a fémalapanyag és fémfeldolgozási terméké 14,2 százalékkal visszaesett az előző év azonos hónapjához viszonyítva. Utóbbin belül a vas-, acél-, vasötvözet-alapanyag gyártása a 2022. februárinak kevesebb mint felére zsugorodott.

2022 áprilisa óta tart a csökkenés a vegyi anyag, termék gyártásában: februárban 23 százalékkal kisebb volt a termelés, mint egy évvel azelőtt, nagyrészt a műanyagalapanyag-, illetve a műtrágya-, nitrogénvegyület-gyártás jelentős visszaesése miatt.

A legnagyobb mértékben, 31 százalékkal a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás kibocsátása maradt el az egy évvel korábbitól, mindkét értékesítési irányban csökkentek az eladások.

Az ipari termelés csak Pest régióban nőtt (5,5 százalékkal) az előző év azonos hónapjához képest. A legnagyobb mértékben, 12,6 százalékkal Észak-Magyarországon esett vissza a volumen, a többi régióban 0,2 és 10,2 százalék között.

A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 5,4 százalékkal kisebb volt a 2022. februárinál. Az új belföldi rendelések 10,3, az új exportrendelések 4,5 százalékkal csökkentek. Az összes rendelésállomány február végén 2,1 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.

2023. január–februárban az előző év azonos időszakához képest:

• Az ipari termelés 2,4 százalékkal csökkent. Az összes értékesítés 58 százalékát adó külpiaci eladások volumene 1,1, a 42 százalékot képviselő hazai értékesítésé 14,4 százalékkal visszaesett.
• A feldolgozóipar 13 alága közül 6-ban csökkent a termelés, a legnagyobb mértékben, 33 százalékkal a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozásban. A többiben 0,5 és 35 százalék közötti mértékben nőtt a volumen, leginkább a villamos berendezés gyártásában, míg a legnagyobb alág, a járműgyártás kibocsátása 13,3 százalékkal bővült.