- Az Európai Unió 150 millió eurót különített el az ukrajnai belső menekültek téli menedékhez juttatására - közölte Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke csütörtöki kijevi sajtótájékoztatóján. Az EU további 100 millió eurót különített el az invázióban megrongálódott iskolák újjáépítésére és helyreállítására.
- Ursula von der Leyen az Európai Unió azon tagállamaihoz is szólt, amelyek nem teljesítik az Ukrajna felszerelésére vonatkozó kötelezettségvállalásaikat. „Minden tagállamnak üzenem: feltétlenül fontos és szükséges, hogy támogassák Ukrajnát a védelemhez szükséges katonai felszereléssel. Ukrajna bebizonyította, hogy képes megvédeni magát, ha jól felszerelt” - mondta.
- A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség 35 fős Kormányzótanácsa csütörtökön határozatban szólította fel Oroszországot, hogy csapatai hagyják el a zaporizzsjai atomerőmű területét. A határozat szövege szerint a létesítmény katonai megszállása „jelentősen növeli egy nukleáris baleset, vagy incidens kockázatát, ami veszélyezteti Ukrajna, valamint a szomszédos országok lakosságát és a nemzetközi közösséget is”.
- Újabb rakéta-sorozatvetőket és páncélozott szállítójárműveket küld Németország Ukrajnának, és Görögországgal együttműködve szovjet gyártmányú harcjárművekkel is segítheti a védekezést az orosz támadás ellen - jelentették be csütörtökön Berlinben. Christine Lambrecht védelmi miniszter az újabb katonai támogatási csomagról elmondta, hogy küldenek 50 darab Dingo típusú páncélozott szállítójárművet, és a nyáron átadott első három után két újabb MARS-II típusú rakétavető rendszert is 200 rakétával együtt. A rendszert kiszolgáló ukrán katonák képzése még szeptemberben elkezdődik.
- Az ukrán erők Németország közvetett - körkörös cserének nevezett - támogatása révén további szovjet gyártmányú harcjárműveket is kaphatnak, mert hamarosan megegyezhetnek Görögországgal arról, hogy Németország leszállít a görög hadseregnek 40 darab Marder típusú gyalogsági harcjárművet, Görögország pedig cserébe átad Ukrajnának 40 szovjet gyártmányú BMP-1-es harcjárművet.
- Az orosz hadsereg rakétatámadást intézett csütörtökön kora délután a dnyipropetrovszki régióbeli Krivij Rih város ellen - számolt be a helyi hatóságokra hivatkozva az Ukrajinszka Pravda hírportál. Olekszandr Vilkul, a város katonai adminisztrációjának vezetője közölte, hogy az oroszok ismét robotrepülőgéppel mértek csapást. A becsapódás helyi idő szerint délután egy óra körül történt. Valentin Reznyicsenko megyei kormányzó arról tájékoztatott, hogy Krivij Rih egyik ipari létesítményét érte találat. Az előzetes információk szerint személyi sérülés nem történt, de a kár jelentős.
- Az orosz csapatok rakétákkal lőtték a kelet-ukrajnai Kirovohrad megyében az infrastrukturális létesítményeket - közölte Andrij Raikovics, a régió kormányzója. A támadást Petrove falu környékén jelentették - mondta Raikovics. A légvédelemnek sikerült lelőnie egy rakétát.
- A félezret is elérhette az ukrán fegyveres erők halottainak és sebesültjeinek száma Mikolajiv és Herszon térségében az elmúlt nap folyamán - jelentette ki Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi tárca szóvivője a csütörtöki hadijelentést ismertetve, miközben Moszkva-barát ukrajnai regionális vezetők folyamatban vagy előkészületben lévő ukrán támadásokról számoltak be. A jelentés szerint az orosz harcászati légierő gépei, valamint rakéta- és tüzérségi csapások a beszámoló értelmében öt rakéta- és tüzérségi fegyver- és lőszerraktárt semmisítettek meg, továbbá eltaláltak hét vezetési pontot, 42 tüzérségi egységet, valamint 116 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást. Az orosz légvédelem lelőtt 12 ukrán drónt, két Tocska-U ballisztikus rakétát, valamint 30 HIMARS- és Vilha-lövedéket.
- Nagyobb hatótávolságú fegyverrendszerek Ukrajnába szállításával az Egyesült Államok a konfliktus részesévé válik - figyelmeztetett Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő. Ha Washington úgy dönt, hogy nagyobb hatótávolságú rakétákkal látja el Kijevet, átlépi a „vörös vonalat”, és a konfliktus közvetlen részesévé válik - mondta. Zaharova azt hangoztatta, hogy az újabb nyugati fegyverek Ukrajnába "pumpálása" a harcok elhúzódásához és újabb civil áldozatokhoz vezet.
(MTI, The Guardian)
Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter pénteken letette a hivatali esküt Ausztria új ügyvivő kancellárjaként. 
