Megszavazta a választói aláírások internetes gyűjtésének, valamint a szövetségi szintű elektronikus távszavazás és a levélszavazás lehetőségét bevezető törvénytervezetet szerdai plenáris ülésén az orosz parlament alsóháza.
A duma egyúttal jóváhagyta a közepes súlyú bűncselekmény - egyebek között a tüntetésekre vonatkozó szabályok többszörös megsértése - miatt elítélt személyek választott tisztségre jelölhetőségének tilalmát is.
A járványhelyzetre való hivatkozással elfogadott egyik jogszabálytervezet értelmében a választások és a népszavazások részvevőinek aláírása és szavazata az állami és a regionális szolgáltatások portálján (kormányablakon) keresztül lesz majd leadható. A voksolás rendjét a Központi Választási Bizottság határozza meg.
A jelöltek bejegyezéshez szükséges, az internet segítségével összegyűjtött támogatások aránya nem haladhatja meg az aláírások 50 százalékát. A jelöltállításhoz szükséges elektronikus aláírásgyűjtés lehetőségét rögzíteni kell majd az orosz régiók jogrendjében is.
A módosítás minden szintű választásra, köztük az elnökválasztásra is étvényes, nem terjed ki viszont az orosz alkotmány módosításáról tartandó, korábban április 22-re kitűzött országos szavazásra. Ennek lebonyolításáról ugyanis külön jogszabály rendelkezik.
Korábban a szabályozás csak regionális szinten tette lehetővé a levélszavazást.
Az alsóház elfogadott egy olyan törvénymódosítást is, amely megvonja a báminemű választott tisztségre való megválaszthatóság jogát azoktól a jelöltektől, akiket közepesen súlyos bűncselekmény miatt ítéltek el. A tilalom az orosz büntető törvénykönyv 50 cikkére terjed ki.
A szigorítás mások mellett azokat is érinti, akiket hatósági személy elleni erőszak, a tüntetések szervezésére vonatkozó szabályozás többszörös megsértése, vagy szélsőséges tevékenységre való nyilvános felszólítás, illetve ilyen tevékenység elkövetése címén marasztaltak el. Kommentárok rámutattak, hogy a tilalom többeket érint a tavaly nyári tüntetéseken való magatartásuk miatt elítéltek közül.
A tilalom a büntetés letöltése vagy az alóla való felmentés utáni 5 évi időszakra lesz érvényes. Az eddigi szabályozás a megválaszthatóság lehetőségéből a súlyos vagy rendkívül súlyos bűncselekmény miatt elítélt személyeket zárta ki, a szabadulásuk utáni 10, illetve 15 évig.
Nyikolaj Szvanidze történész, az orosz elnöki emberi jogi bizottság tagja a Kommerszant című lap szerint alkotmányellenesnek nevezte a kormánypárti képviselők által benyújtott törvénymódosítás-tervezetet. Rámutatott, hogy az orosz legfelsőbb bíróság 2017-ben felmentette Ildar Dagyin ellenzéki aktivistát, akit eddig egyedüliként ítéltek el Oroszországban a nem engedélyezett tüntetéseken történő többszöri részvételt büntető, róla elnevezett 2014-es törvény alapján. A testület rámutatott, hogy nem vonható felelősségre olyan személy, aki olyan békés megmozduláson vesz részt, amely nem jelent veszélyt mások életére és testi épségére.
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
Eljött a nők ideje az egyik legférfiasabb szakmában
