Mire készülhet Trump Ukrajnában, ha elnökké válna?

• Az ukrán csapatok harcolva vonulnak vissza az Avgyijivkától nyugatra lévő előre kiépített védelmi állásaikba egy folyó mögött. Eközben az oroszok egy Avgyijivka bekerítése érdekében korábban saját maguk telepítette aknamezőre nyomultak be, ami egy időre lelassította az előrenyomulásukat.

• Katonai szakértők szerint lehet, hogy az orosz támadás a frontnak ezen a szakaszán elterelő hadművelet. Az a célja, hogy az ukránok erőket vonjanak el máshonnan. Az orosz hadvezetés ettől északra 100 kilométerre, a Luhanszk megyei fronton vont össze nagy erőket egy négy ponton indítandó, összehangolt támadáshoz.
• A dél-koreai védelmi minisztérium szerint Észak-Korea eddig hárommillió 152 milliméteres ágyúlövedéket és félmillió 122 milliméteres lőszert szállított Oroszországnak.
• Az orosz sorozók tovább folytatják tevékenységüket külföldön. Az indiai állampolgárok besorozását Moszkvában és Új-Delhiben is tolmácsok segítik a sorozóirodákban – derült ki az AFP híréből. Egyikük azt mondta személyesen látta 70-100 indiai belépését az orosz hadseregbe. Az AFP munkatársai beszéltek indiaiakkal, akik elmondása szerint a közösségi médiában szereztek tudomást az „álláslehetőségről” havi 1200 dolláros (430 ezer forint) fizetéssel.

„Nem hiszem, hogy Trump elnök visszavonná az amerikai támogatást Ukrajnától, ha újraválasztanák az Egyesült Államok elnökének” – mondta Gordon Sondland, aki Donald Trump elnöksége idején az Egyesült Államok európai uniós nagykövete volt. Támogatói bázisa sajnálatos módon nagyon elszigetelődéspárti. Ehhez kell alkalmazkodnia, amíg biztosítja, hogy a Republikánus Párt elnökjelöltje legyen. Ezt leszámítva Sondland egy percig sem hiszi, hogy magára hagyná Ukrajnát. Kapcsolata Vlagyimir Putyin orosz államfővel egy kicsit sem olyan szoros, ahogy azt a mainstream média sajtómunkásai hiszik. 

Trumpnak arra a kijelentésére reagálva, miszerint ha elnök lenne 24 óra alatt véget vetne a háborúnak, azt mondta, hogy reményei szerint a régi-új elnök ultimátumot adna Putyinnak. Azt mondaná, hogy „Elnök úr, itt vége a játszmának!. Ha nem vonja ki a csapatait Ukrajnából, az USA és szövetségesei megkeresik azokat az eszközöket, amelyek segítségével elérhetik ezt.”

Sondland csacsi kommentnek tartja a volt elnök másik megjegyzését, miszerint ha újra ő lenne az elnök, akkor az USA nem segítene azoknak a NATO-tagállamoknak, amelyek nem teljesítik anyagi hozzájárulásokat a közös költségvetéshez. Szerinte ezt Trump sem gondolta komolyan. Legfeljebb például kereskedelmi szankciókkal fenyegetné ezeket az országokat. Szemben azzal, amit mondott, nem biztatná Oroszországot, hogy támadja meg bármelyik NATO-tagállamot. Az Ukrajnának nyújtandó anyagi támogatásról az a véleménye, hogy annak megadása az USA elemi érdeke. Durván hangzik és rossz kimondani – főként az áldozatok tükrében, amit az ukránok hoznak a háborúban –, de tény, hogy Ukrajna proxy háborút vív Oroszországgal az USA érdekében. Ha egy ország nem kéri amerikai katonák részvételét, csak anyagi támogatást, hogy harcoljon az USA érdekeiért is, ennél jobb szövetségest senki sem kívánhat magának. Ezt az alkut a republikánusok is be fogják látni – véli a volt diplomata.

• Oroszország hat hónapra be fogja tiltani a benzin kivitelét az országból március 1-jétől kezdődően – jelentette az RBC hírportál kormányzati forrásokra hivatkozva. Alekszander Novak miniszterelnök- helyettes állítólag a tavaszi mezőgazdasági munkák kezdetével és a nyáron várható nagyobb járműforgalommal indokolta a korlátozásra vonatkozó javaslatát.

Források: Guardian, Moscow Times, Times Radio