• Egy ember meghalt, kettő megsebesült egy ukrán dróntámadásban az oroszországi Belgorod városában – jelentette ki Vjacseszlav Gladkov a Belgorodi régió kormányzója.

• Ukrajnai hő- és vízi erőműveket támadtak orosz drónok és rakéták péntek hajnalban – jelentette az ukrán villamosenergia-hálózatot üzemeltető Ukrenergo. Egy ember kórházba került sérülése miatt. Az ország több régiójának városában hallottak robbanásokat a támadás nyomán.

• Lengyelországban készültségbe helyezték a légi erőt az orosz légi csapás alatt – jelentette be be a lengyel hadsereg. A hazai és külföldi repülőgépek parancsnokságát aktiválták az „orosz föderáció intenzív hosszú távú légi tevékenysége” miatt, amelyek ukrajnai célpontok ellen irányultak. Ez összhangban lehet azzal a napokban bejelentett lehetőséggel, miszerint a NATO gyakorlatilag kiterjesztené légvédelmét Nyugat-Ukrajna fölé. Ezzel kerülnék el, hogy az orosz drónok vagy rakéták véletlenszerűen átrepüljenek a lengyel-ukrán határon túlra.
• Romániában megtalálták egy drón maradványait a Duna partján az ukrán határ közelében csütörtök este – jelentette be a bukaresti védelmi minisztérium.
• A korábban feltételezettnél kisebb mozgósításra lesz szükség Ukrajnában – mondta Olekszandr Szirszkij, a hadsereg főparancsnoka. Volodimir Zelenszkij elnök néhány hónappal ezelőtt félmillió ember behívásáról beszélt, ám Szirszkij szerint ennél lényegesen kevesebb új katona is elegendő lehet az ország védelmére. A besorozottak mellett az önkéntes katonákat is figyelembe vette, de konkrét számot nem mondott.
• Az Egyesült Államok kormánya utasította az ország fegyvergyártóit, hogy a továbbiakban ne szállítsanak drónok és rakéták gyártásához használható alkatrészeket a több mint 600 külföldi partnerüknek. Azzal a gyanúval élnek ugyanis, hogy egyes államok jó pénzért továbbadják azokat Oroszországnak. Az alkatrészeket megtalálták az Ukrajnában elhasznált orosz muníció maradványaiban.

Az orosz biztonsági apparátust mélyen megalázta a moszkvai terrortámadás – mondta Mark Galeotti brit történész professzor, Oroszország-szakértő a szolgálatok körében meglévő kapcsolataitól szerzett információk alapján. Még ezeket a tisztviselőket is elkeseríti, hogy Vlagyimir Putyin Ukrajnára akarja hárítani a felelősséget. Ha másból nem a közösségi média posztjaiból kiderül, hogy a magát az oroszok védelmezőjének beállító államfő imázsán csorbát ejtett a terrorakció. Erősödik a közvéleményben az a benyomás, hogy Putyin már nem az az erős, megbízható vezető, akire az emberek rábízhatják az életüket. Putyin 88 százalék feletti szavazati aránya az elnökválasztáson önmagáért beszél – mondta egy korábbi interjújában a szakértő. A közvélemény-kutatásokból és statisztikai elemzésekből tudjuk, hogy az eredmény reálisan 60 százalék lehetett. Ez persze bőven elég a győzelemhez, de nem elég ahhoz, hogy olyan meggyőző felhatalmazást adjon neki az ország vezetésére, amit láthatóan akart. Egyben költői kérdés formájában üzenetet küldtek az orosz embereknek: Tudjuk, hogy nem igaz a választási eredmény, de mit tudtok tenni, ha ez nem tetszik nektek?

• Vlagyimir Putyin egy héttel a moszkvai terrortámadás után sem kereste fel a tragédia helyszínét és az áldozatok családtagjait. Ehelyett váratlan látogatást tett a Moszkvától északra lévő Tveri régió Torzsok nevű kisvárosában. A településen száz nő, férfi és gyerek fogadta a rendőrségi kordonok mögött. Ahogy limuzinja begördült a városháza elé, tapssal köszöntötték. Autogramot adott egy idősebb asszonynak és megpuszilt egy tízéves kisfiút, miközben testőrei szorosan körülállták.
• Ukrajna 1,5 milliárd dollár finanszírozási forrást kapott a Világbanktól főként a költségvetés szociáliskiadásainak finanszírozására – jelentette be Denisz Smihal miniszterelnök. Az összegből közel 1 milliárd dollárt Japán, kicsit több mint félmilliárdot az Egyesült Királyság finanszíroz.
• Dmitro Kuleba, Ukrajna külügyminisztere az X-en (korábban Twitter) megjelent beszámolója szerint „őszinte” megbeszélést folytatott indiai kollégájával, S. Jaishankarral. Megállapodtak abban, hogy országaik kapcsolatait a háború előtti szintre emelik. India semleges álláspontot foglal el a konfliktusban és 2023 nyaráig az orosz olaj egyik jelentős vásárlója volt. Azóta lazult az a kapcsolat, mert az orosz fél emelte az exportált olaj árát és a felek nem tudtak megállapodni abban, hogy India milyen valutában fizessen az energiahordozóért.
• Fél évvel meghosszabbították a „barátságtalan országokban” bejegyzett jogi személyek külföldre irányuló pénzátutalásainak tilalmát Oroszországból – jelentette be az orosz jegybank. Az orosz magánszemélyekre és a „barátságos országok” cégeire havi egymillió dolláros átutalási maximum vonatkozik. A tilalmat az Ukrajna elleni agresszió után, 2022 februárjában vezették be, a pénzkiáramlás megelőzése érdekében. Az elmúlt időszakban fokozatosan enyhítették a szabályait.
• Az orosz ügyészség azt kéri az igazságügyi minisztériumtól, hogy minősítse „külföldi ügynöknek” a 74 éves Alla Pugacsovát, a szovjet popzene királynőjét – jelentette a Reuters az orosz RIA hírügynökségre hivatkozva. Pugacsova bírálta Oroszország agresszióját Ukrajna ellen. Millió rózsaszál című, 1982-ben megjelent dala világsláger lett. (Magyarul Csongrádi Kata énekelte.) A művésznő korábban jó viszonyban volt Vlagyimir Putyinnal és elődjével, Borisz Jelcinnel. Mihail Gorbacsov temetésén 2022-ben elismerően beszélt az utolsó szovjet pártfőtitkárról, aki lehetővé tette a szabadságot és szembe szállt az erőszakkal orosz földön.
• A lengyel hatóságok bejelentése szerint cseh partnereikkel együttműködve rajtaütöttek egy orosz kémhálózaton. Az akciót Varsóban és a dél-lengyelországi Tychyben hajtották végre.

Források: BBC, Guardian, Moscow Times, Times Radio