Pénzügykutató: látszateredményeket tud felmutatni a magyar gazdaság

Az idei költségvetést a kormány 0,5 százalékos GDP növekedéssel és 4,2 százalékos inflációval készítette. A Pénzügykutató szerint ez optimista prognózis - de az elemző vélemények megoszlanak, vannak, akik úgy gondolják, elkerülhető a recesszió, de ez főleg külső tényezőkön múlik.

A háztartások fogyasztása 1,6 százalékkal, a beruházások 1,5 százalékkal esnek vissza az előrejelzés szerint az idén, és ennél is erőteljesebb, 4,4 százalékos lehet a reálkeresetek csökkenése. A bruttó keresetek várhatóan 8 százalékkal emelkednek.



A kutatóintézet szerint ugyanakkor a kivitel 6 százalékkal, a behozatal pedig várhatóan 5 százalékkal nő 2012-ben.

A Pénzügykutató államháztartási prognózisa 3,5 százalékos hiányt jelez, de a jelentés rögzíti azt is, hogy a maradék magánnyugdíjpénztári megtakarítás beolvasztásával és ez évi elszámolásával a GDP arányos deficit 2,8 százalék lehet.

Gyorsan porladó látszateredmények vannak a magyar gazdaságban - jellemezte a helyzetet Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató főmunkatársa.

Recesszióban a belgazdaság

Magyarázata szerint "ha a mezőgazdaság eredményével nem számolunk" - tavaly kiugróan jó évet zárt az agrárium - akkor 2010-ben a GDP 2 százalékkal, tavaly 0,7 százalékkal nőtt volna, miközben a tényszámok 2010-ben 1,3 százalékos, tavaly 1,7 százalékos gazdasági növekedést mutatnak.

A magyar belgazdaság recesszióba került, s ami még ennél is súlyosabb, hogy a beruházások is zsugorodnak 2012-ben - mutatott rá Petschnig Mária Zita. A jövőre nézve aggodalomra adhat okot, hogy a beruházási ráta 15,3 százalékra esett vissza, ilyen alacsony rátára 1990 óta nem volt példa és ez az ország technikai versenyképességének a romlását vetíti előre - tette hozzá.

A konjunktúra jelentés államháztartási fejezetét jegyző Neményi Judit elmondta: miközben a kormány GDP arányosan 2,5 százalékos hiányt tervezett 2012-re, ugyanakkor a látható kockázatokkal számolva ez a hiány 3,5 százalék lehet.

A kutató a kiigazítási programokban (például a Széll Kálmán Terv) 0,3 százalékos, a rendkívüli kiadási tételeknél (például a rezidensek béremelése) 0,2 százalékos,a Pénzügykutató 0,7 százalékos GDP csökkenési előrejelzése miatt összesen 1,2 százalék.

Neményi Judit véleménye szerint, ha a kormány befagyasztja a 200 milliárd forint összegű tartalékot, akkor további 100 milliárd forintos kiigazítást szükséges megtennie annak érdekében, hogy a hiány 2,5 százalékon maradjon.