Ma Magyarország politikai patthelyzetben van, az SZDSZ ugyanakkor felelősen politizálva arra törekszik, hogy megteremtse a kormányzati cselekvés lehetőségét - mondta Fodor Gábor
Ma Magyarország politikai patthelyzetben van, az SZDSZ ugyanakkor felelősen politizálva arra törekszik, hogy megteremtse a kormányzati cselekvés lehetőségét - mondta Fodor Gábor, az SZDSZ elnöke szombaton Kecskeméten tartott sajtótájékoztatóján
A pártelnök hangsúlyozta: az SZDSZ választási lehetőséget kínál az ország és a parlament számára. "Világossá kívánjuk tenni, hogy a választás, a liberális választás az nem Gyurcsány Ferenc, nem Orbán Viktor, hanem egy olyan felelős kormányzásnak a kialakítása, amit szakértői kormánynak nevezünk" - mondta a szabad demokrata politikus.
Véleménye szerint, a szakértői kormány adja a "legjobb és legerőteljesebb lehetőséget ma Magyarország számára".
Fodor Gábor beszámolt arról, hogy kezdeményezte a többi politikai pártnál, hogy találkozzanak és beszéljenek a kialakult helyzetről, a szakértői kormányról. "Mi szeretnénk megnyerni a többi pártot is a szakértői kormány elképzelésének, ahogy szeretnénk megnyerni a szocialista pártot is természetesen egy ilyen kormány támogatásáról" - tette hozzá.
Gyurcsány Ferenc Népszabadságban közzétett javaslatát azért utasították el, mert az ország jelenlegi helyzetében széles körű politikai közmegegyezést kell kialakítani - mondta. Értékelése szerint a programmal tartalmi, illetve bizalmi problémák is vannak. A program nem szólt arról, hogy az állami szerepvállalás túlsúlyával mit kíván kezdeni Magyarország - indokolta az elutasítást Fodor Gábor, hozzátéve, hogy helyre kell állítani a közbizalmat Magyarországon a politika és a kormányzás iránt.
A pártelnök hangoztatta: ezt az utat végig kell járni és csak utána lehet az előrehozott választásokról beszélni.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
A magyar vasút előtt az elmúlt évtizedek legnagyobb járműmegújítási programja állhat. Az elöregedett járműállomány cseréje és a jelentős uniós források egyszerre teremtenek lehetőséget a közösségi közlekedés színvonalának javítására és a hazai ipar fejlesztésére. A következő évek egyik meghatározó gazdaságpolitikai kérdése ugyanakkor nem csupán az lesz, hogy hány új vasúti jármű érkezik Magyarországra – írja a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb elemzésében.
A második negyedévben az állampapír piacot kimagasló aukciós kereslet és jelentősen csökkenő hozamok jellemezték. Mindezek eredményeképp az első félév végére az időarányos mértéket meghaladó volumenben teljesült az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK) erre az évre vonatkozó finanszírozási terve.
Bár még mindig a záhonyi vasúti csomópont jelenti a legfontosabb kaput az ukrán gabona számára a nyugat-európai piacok irányába, Magyarország valójában egyre kevesebb gazdasági hasznot tud megtartani az Ukrajna felől érkező áruforgalomból. A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) az ügyben levelet írt a kormánynak.
1999 óta csak háromszor mért magasabb eredményszemléletű (vagyis ESA-módszertan szerinti) költségvetési hiányt az első negyedévben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), mint idén januártól márciusig. Az egész éves előrejelzéseket jelentős bizonytalanság övezi, az elemzők a Kármán András vezette Pénzügyminisztérium pótköltségvetésére várnak. Eközben a piac már inkább a 2027-es és a még hosszabb távú, az euró bevezetése szempontjából is kulcsfontosságú tervekre kíváncsi.
A Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter által bejelentett tervek szerint a magyarországi szélerőművi kapacitás 2030 végére több mint 90 százalékkal, a jelenlegi 330 megawattról (MW) 4330 megawattra emelkedhet. Ez gyorsabb fejlődési ütem lenne, mint a Közép- és Kelet Európában éllovasnak számító lengyeleké.
Az előzetes adatok szerint 2090 milliárd forint, a GDP 9,0 százaléka volt a kormányzati szektor 2026. I. negyedéves hiánya. Az előző év azonos időszakához képest 838 milliárd forinttal, GDP-arányosan 3,1 százalékponttal lett magasabb a deficit – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
.jpg)
Ma Magyarország politikai patthelyzetben van, az SZDSZ ugyanakkor felelősen politizálva arra törekszik, hogy megteremtse a kormányzati cselekvés lehetőségét - mondta Fodor Gábor .jpg)
.jpg)
