• A Gazprom pénteken bejelentette, hogy három napra, augusztus 31-től szeptember 2-ig leállítja az Európába történő gázszállításait az Északi Áramlat 1 vezetéken, amit rutinjellegű karbantartási munkával indokol. A közlemény szerint ebben az időszakban a Siemens Energy vállalattal közösen végzik el az egyetlen, még működő kompresszor karbantartását. Amennyiben nem találnak műszaki hibát, úgy három nap után újraindulhat a gázszállítás napi 33 millió köbméter kapacitással, ami nagyjából a maximális teljesítmény egyötöde.

• Az Oroszországból Európába gázt szállító Északi Áramlat 1 páros csővezeték két gázturbina leállása miatt július 27. óta a maximális kapacitásának csak mintegy 20 százalékán működik. Az egyik hajtóművet, amelyet a Siemens Energy Kanadában gyártott, Montrealba küldték javításra. A Moszkva ellen az ukrajnai agresszió nyomán Kanada által bevezetett szankciók miatt a gyártó eleinte nem volt hajlandó visszaszállítani a megjavított berendezést Németországnak, de Berlin többszöri kérésére mégis a visszaadás mellett döntött. Oroszország azonban a berendezést még nem vette át a szükséges dokumentáció hiányára hivatkozva.

• Moszkva nem szeretné, ha Washington az ukrajnai konfliktus részesévé válna, de az Egyesült Államok eddig nem vett tudomást semmilyen figyelmeztetésről – jelentette ki Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes. „Nem akarunk eszkalációt. El akarjuk kerülni, hogy az Egyesült Államok a konfliktus részesévé váljon, de eddig nem vettük észre, hogy az amerikai fél hajlandó lett volna igazán mélyen és komolyan venni az erre vonatkozó figyelmeztetéseket” – mondta Rjabkov. „Nemcsak egyszerűen figyelmeztettünk, de számos alkalommal, különböző csatornákon, magas szinten hivatalos jelzéseket küldtünk Washingtonba, egyebek között jegyzék, célzott beszélgetések formájában. Van egy olyan műfaj, hogy diplomáciai demars. Egy ilyenben arra hívtuk fel az Egyesült Államok figyelmét, hogy egyre nyilvánvalóbb és mélyebb a részvétele az ukrajnai eseményekben a mi különleges hadműveletünkkel szemben, lényegében annak részesévé teszi” – tette hozzá. Az orosz diplomata szerint ezt az állápontot amerikai részről vitatják, „de a tények önmagukért beszélnek”. Emlékeztetett: az ukrán fél maga ismerte el nyilvánosan, hogy egyeztet azokról a célpontokról, amelyekre az amerikai fegyverekkel szándékozik csapást mérni. Rjabkov hangot adott azon álláspontjának, miszerint a Nyugatnak egyáltalán nem lenne szabad fegyvert szállítania Ukrajnának, és kétségbe vonta azt az érvelést, hogy ez Kijev „önvédelemhez való jogának” támogatása. A helyettes tárcavezető úgy vélekedett, hogy az Egyesült Államok és más NATO-államok hozzájárulnak a konfliktus eszkalálódásához azáltal, hogy Ukrajnát szinte ösztönzik krími – vagyis „orosz területen” lévő – célpontok megtámadására.

• Rjabkov szerint az ukrán vezetés „elvesztette realitásérzékét”, és kész lenne a saját geopolitikai céljai érdekében egy „második Csernobilt” előidézni a zaporizzsjai atomerőműben. A létesítményt őrző orosz hadsereg jelenléte a garancia arra, hogy ez nem történik meg – szögezte le. Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője csütörtökön azt állította, hogy Ukrajna, az ENSZ-főtitkár látogatására időzítve augusztus 19-re nagy horderejű provokációra készül a zaporizzsjai atomerőműnél, amiért a felelősséget Moszkvára igyekszik majd hárítani. Rjabkov szerint csak tovább növelné a kockázatot az a Nyugat által támogatott elképzelés, hogy az erőmű körül hozzanak létre egy demilitarizált övezetet. Mint mondta, Moszkva arra számít, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) küldöttségének látogatása, amelyről még június elején született megállapodás, meg fog valósulni. Orosz diplomáciai források szerint a NAÜ szakemberei szeptember elején kereshetik fel a zaporizzsjai létesítményt.

• Nyikolaj Patrusev, az orosz Biztonsági Tanács titkára pénteken Taskentben a Sanghaji Együttműködési Szervezet tagországainak képviselőivel folytatott éves megbeszélésen azt mondta, az ukrajnai eseményekből arra lehet következtetni, hogy a Nyugat a hibrid akciók és az Oroszországgal való nyílt fegyveres konfliktus határán lavírozik, de közben felkészül arra, hogy az utóbbit kell megvívnia. Szavai szerint ezt a szándékot a madridi NATO-csúcson elfogadott dokumentumokban rögzítették, és az Egyesült Államok megpróbál hasonlóan eljárni Kínával szemben is.

• Bizonyos feltételek mellett engedélyezte az ukrán kormány, hogy szeptember 1-jétől külföldre utazhassanak az exportérdekeltségű vállalatok férfi alkalmazottai – közölte Julija Szviridenko gazdasági miniszter. Ukrajnában a hatályos törvény szerint a hadköteles korú férfiak nem hagyhatják el az országot a hadiállapot ideje alatt. A külföldi munkautak a kormány döntése értelmében legfeljebb hét napig tarthatnak, és egy vállalattól egyszerre legfeljebb tíz fő utazhat. A feltételek között szerepel, hogy a vállalat hivatalosan fizessen alkalmazottainak munkabért, az átlagfizetésnek legalább húszezer hrivnyának, azaz mintegy 220 ezer forintnak kell lennie, és a cégnek nem lehet adó- és illetéktartozása. Mihajlo Fedorov digitális fejlesztési miniszter hozzátette, hogy a külföldre utazó férfiaknak az utazás előtt 200 ezer hrivnya, azaz körülbelül 2,2 millió forintot letétbe kell helyezniük.

• 19 720-an érkeztek Ukrajnából pénteken, akiknek többsége Nyugat-Európába utazik tovább. Az ukrán-magyar határszakaszon 9409-en léptek be pénteken Magyarországra, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 10 311-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szombaton. A beléptetettek közül a rendőrség 380 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes.

(via Reuters, MTI)