Oroszország lendületes ütemben növeli kőszén-kitermelő és export kapacitását elsősorban az ázsiai kereslet kielégítésére. 2035-re a széntermelés várhatóan 50 százalékkal, az export pedig 75 százalékkal nő, a 2019-es 217 millió tonnáról 380 millió tonnára - derül ki a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) 2021-es jelentéséből.
A fő hangsúly a kohászati iparnak szánt kokszszénen van, tekintettel az ázsiai keresletre. A 2020-as kapacitásbővítési tervben 2035-ig a kitermelés évi 21,3 millió tonnás növelését tűzték ki célul. Az IEA 2021-es adatai alapján a terv megvalósítása már előrehaladott volt. Elsősorban a kohászatban használt kokszszén termelését növeli Oroszország.
Az export bővítése érdekében vasúti és kikötői infrastruktúra-beruházásokat is bejelentettek. Az Északi-sarkvidék jegének visszahúzódása lehetővé tenné Oroszország számára, hogy új nyersanyag-kitermelési projekteket fejlesszen ki az Északi-sarkvidéken.
A távol-keleti sarkvidéki Krasznojarszkban például az orosz AEON vállalat fejleszti a Taimyr-félszigeten található Sziradasajkoje szénmezőt. Az új jenyiszeji kikötő építése 2021 elején kezdődött, és várhatóan két éven belül befejeződik. Ez lehetővé teszi, hogy a sziradasays-i szénmezőből évente akár 7 millió tonna kokszszenet exportáljanak Ázsiába. A projekt egy külszíni szénbányát foglal magában, amelynek termelési kapacitása az első szakaszban évi 5 millió tonna, a második szakaszban pedig évi 10 millió tonna.
A Kínába és más ázsiai régiókba irányuló szénexport növelése érdekében Oroszország bővíti exportkapacitásait a távol-keleti régióban. Számos bővítési projektet jelentettek be a vaninói kikötő, Oroszország második legnagyobb csendes-óceáni szénkikötője számára. A Kolmar megduplázza kapacitását évi 24 millió tonnára, az A-Property 2024-ig új, évi 30 millió tonnás terminál építését tervezi, a SUEK pedig ugyanebben az időszakban 16 millió tonnával, évi 40 millió tonnára kívánja bővíteni ömlesztett áru termináljának kapacitását.
Oroszország új vasútvonalakba is beruház kelet felé. Különösen a legfontosabb vasúti összeköttetések, a Bajkál-Amur fővonal (BAM) és a transzszibériai vasúthálózat kapacitása nő 55 millió tonnával évi 180 millió tonnára. Ennek költségeit az IEA körülbelül 9,8 milliárd dollárra becsüli. A BAM 340 kilométer hosszú szakaszán már épül egy második vasútvonal. Ezenkívül 2021 márciusában Oroszország 9,6 milliárd dolláros beruházást hagyott jóvá egy új, 1000 kilométer hosszú, a Szahai Köztársaságból Kínába vezető vasútvonalra, bár a menetrendet még nem jelentették be.
(MTI)
Nagy a zaj az AI körül, de hova érdemes a pénzünket rakni?
