A tavaszi katonai sorozásról szóló rendeletet írt alá Vlagyimir Putyin orosz elnök. A dokumentumot csütörtökön tették közzé. A sorozás 2023. április 1-től július 15-ig tart, és 147 ezer emberre vonatkozik. A katonai szolgálatra történő behívó a 18 és 27 év közötti orosz állampolgárokra vonatkozik. A dokumentum rendelkezik azoknak a katonáknak, matrózoknak, altiszteknek a katonai szolgálat alóli felmentéséről is, akiknek letelt a szolgálati ideje. A sorozásért az orosz kormány, a regionális hatóságok és a sorozóbizottságok felelősek.
Jelenleg folyik a vita a dumában a sürgős katonai szolgálat alsó korhatárának 21, a felsőnek pedig 30 évre történő fokozatos felemeléséről szóló törvényjavaslatról. Az idei tavaszi és őszi behívókat még a jelenleg hatályos jogszabályoknak megfelelően küldik ki. 2022 őszén 120 ezer embert hívtak be katonai szolgálatra, tavaly tavasszal pedig 134 500-at.
- Az ukrán fegyveres erők 47 orosz támadást vertek vissza, és eltaláltak két orosz lőszerraktárt - közölte csütörtök esti harctéri helyzetjelentésében az ukrán vezérkar. A jelentés szerint az ukrán légierő gépei, valamint a rakéta- és a tüzérségi egységek csütörtökön nyolc csapást mértek az orosz bázisokra, valamint két lőszerraktárra. A nap folyamán az orosz erők egy rakéta- és három légicsapást intéztek és öt alkalommal nyitottak tüzet az ukrán csapatok állásaira és ukrajnai települések polgári infrastruktúrájára.
- Az ellenség a fő erőfeszítéseit változatlanul a Harkiv megyei Kupjanszk, valamint a donyecki régióban Liman, Bahmut, Avgyijivka és Marjinka környéki támadó hadműveletekre összpontosítja. A Luhanszk megyei Belohorivka, valamint Bahmut, Avgyijivka és Marjinka települések továbbra is a harci cselekmények epicentrumában vannak. Negyvenhét ellenséges támadást sikerült visszaverni a jelzett térségekben - írta a vezérkar beszámolójában.
- Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) vizsgálatot indít az ukrajnai gyerekek kényszeráttelepítésével kapcsolatban a megszállt ukrajnai térségekből Oroszországba - közölte csütörtökön este az osztrák külügyminisztérium. Az EBESZ 45 tagállama aktiválta az úgynevezett moszkvai mechanizmust, amely független szakértői testület létrehozását irányozza elő a jogsértésekkel kapcsolatos értesülések kivizsgálására, illetve az érintett tagállamok támogatására.
- "Vlagyimir Putyin orosz elnök és csatlósai elfogadhatatlan, nemzetközi jogba ütköző agressziós háborút folytatnak. Megvetendő bűntetteket követnek el" - hangoztatta az osztrák külügyminiszter. Schallenberg hozzátette: Ausztria az orosz agresszió első napjától fogva Ukrajna oldalán áll.
- A kijevi Gazdasági Bíróság elutasította csütörtökön a kijevi Pecserszka Lavra (barlangkolostor) - Moszkva által kánoninak tartott - Ukrán Ortodox Egyházhoz (UPC) tartozó szerzeteseinek keresetét, amelyet az azonos nevű műemlékegyüttes vezetősége ellen nyújtottak be "kilakoltatásuk" miatt. A bíróság - amelynek rendelkezését az Ukrajinszka Pravda hírportál ismertette - elutasította a szerzeteseknek azt a kérését, hogy érvénytelenítse a műemlékegyüttes vezetősége által hozott határozatot, amelyben felbontotta az egyházzal 2013 júliusában kötött szerződést a Lavra területén lévő vallási épületek és egyéb, állami tulajdonban lévő ingatlanok ingyenes használatáról.
- Megkezdődött az ukrán rohammentősök számára rendezett tanfolyam a román katasztrófavédelem (IGSU) marosvásárhelyi és nagyváradi kiképzőközpontjában - közölte csütörtökön közösségi oldalán az IGSU. A programban 197 ukrán mentős vesz részt, akik Marosvásárhelyen egy hónapon keresztül a szakszerű elsősegélynyújtási alapképzésben vesznek rész, majd négy napig az IGSU nagyváradi központjában taktikai képzésben részesülnek, harci bevetések közben végzett egészségügyi beavatkozásokra, mentőakciókra készítik fel őket.
- Románia tavaly októberben állapodott meg a NATO Katasztrófareagálási Koordinációs Központjával (EADRCC) az ukrán rohammentősök alapképzését, illetve az ukrán mentősoktatók képzését célzó tanfolyamok megszervezéséről, miután Ukrajna nemzetközi segítséget kért közegészségügyi ellenállóképessége fejlesztéséhez. A 450 ezer eurós (171 millió forint) költségvetésű projekt költségeit a NATO vagyonkezelői alapjából fedezik, a marosvásárhelyi és nagyváradi képzést pedig Románia ingyenesen biztosítja - tudatta a román katasztrófavédelem. (MTI)
Az euró árfolyama 390 alatt, egy svájci frank pedig 420 forintot ér. 
