• Avgyijivkától északra az ukrán hadsereg visszaszorította az orosz erőket, amelyeknek új taktikával, tisztán gyalogsági támadással sikerült elfoglalniuk egy kisebb területet a Sztepovétől keletre húzódó vasútvonal nyugati oldalán.
• Az oroszok Bahmutól délre, Kliscsijivka falu környékén tudtak előre nyomulni egy olyan területen, amelyet korábban az ukránok felszabadítottak az orosz megszállás alól.

• Fordulóponthoz érkezett a demokrata amerikai elnök és a republikánus többségű képviselőház vitája Ukrajna támogatásáról, miután az erre fordítható pénzt nagyja elfogyott – mondta Sarah Baxter, a Marie Colvin for International Reporting kutatóintézet igazgatója. Miközben a Fehér Ház elkötelezett a katonai segítség folytatása mellett a képviselőház vékony ellenzéki többsége akadályozza azt. Az sem érdekli őket, hogy az erre fordított pénzt az USA-ban költik fegyvergyártásra, például a választások egyik ingadozó államában, Ohióban.
• A béke biztosítéka a határozottság és az elrettentés, amit mi sem bizonyított jobban, mint az amerikai hadsereg kaotikus kivonulása Afganisztánból – mondta Jack Lopresti brit politikus, a Conservative Friend of Ukraine csoport elnöke. Fél éven belül elindult az ukrajnai háború, mert az orosz vezetés úgy érezhette, hogy az amerikai kormány és hadsereg nem áll egyértelműen szövetségese (a hetek alatt megbukott hivatalos afgán kormány) mellett. Ezért amíg az ukránok harcolni akarnak, az amerikai konzervatívok sem habozhatnak biztosítani támogatásukról őket.

Ha igazak azok a pletykák, amelyek szerint az amerikai és a német vezetés azt fontolgatja, hogy megpróbálja béketárgyalásokra rábírni Kijevet és Moszkvát, akkor naivak – véli John Herbst, az USA korábbi ukrajnai és üzbegisztáni nagykövete. Vlagyimir Putyin világossá tette, hogy bármeddig kész várni arra, hogy a nyugati országoknak elegük legyen Ukrajna támogatásából, és kihasználja ellenfelei határozatlanságát. Ezt a nyugati vezetők is tudják, ám az USA nem adott kellő fegyverzetet Ukrajnának ahhoz, hogy idei ellentámadása jobb eredményt érjen el. Ennek oka vélhetően az orosz atomfenyegetés volt.

• A háború következő kérdése, hogy a nyugati államok adnak-e olyan mennyiségű és minőségű fegyvert az ukrán hadseregnek, amivel elakadt idei támadása után képes lehet jelentős sikereket elérni – mondta Tim Cross nyugalmazott brit dandártábornok. Szerinte Vlagyimir Putyin a Nyugatnak akar üzenni azzal, hogy az Avgyijivkáért folyó harcokban nem törődik az óriási emberveszteségekkel. Azt „mondja”: bármennyien is vesszenek oda, mi képesek vagyunk pótolni őket, míg az ukránok nem.
• Jelentős túlerővel, nagy áldozatok árán próbálja tartani az ukrán hadsereg a Dnyeper (Dnyipro) bal partján az orosz megszállás alatt lévő területen szerzett hídfőjét – mondta neve elhallgatásával egy ukrán katona a BBC-nek. Állítása aszerint azt hitték, hogy miután kiszorítják az oroszokat a területről könnyebb lesz az utánpótlás, de az orosz tüzérség, amely ismeri a helyzetüket, állandóan bombázza a térséget. Sokan közülük úgy érzik magukra maradva kell küzdeniük a túlélésükért. Az ukrán hadsereg nem kommentálta a katona megjegyzéseit, mondván: folyamatban lévő műveletekről nem beszélnek.
• Rengeteg orosz nem akarja ezt a háborút, csak elhallgatták őket, ezért ha ez a tragédia véget ér, akkor az európai országoknak újra meg kell tanulniuk a normális kapcsolatokat építeni az oroszokkal – mondta Nicholas Drummond brit katonai stratégiai tanácsadó. Oroszország Európa jövője szempontjából kulcsfontosságú kereskedelmi partner.
• Vlagyimir Putyin négypontos stratégiával küzdené le Oroszország hátrányát a mesterséges intelligencia fejlesztésében. Nagyobb hozzáférést adna az ország tudósainak a szuperkomputerekhez, növelné ezeknek a számítógépeknek a kapacitását, bővítené a MI alkalmazásával foglalkozó egyetemi kurzusokat és növelné a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kutatások állami támogatását.
• Az orosz belügyminisztérium olyan törvényt készít elő, amely kötelezné az Oroszországba utazó külföldieket, hogy legyenek lojálisak, azaz ne tegyenek olyan kijelentéseket, amelyek lejáratják az orosz hatóságokat és tisztviselőket. Emellett nem tehetnének a hagyományos családi értékeket vitató kijelentéseket sem.
• Zsoldosság vádjával elítéltek egy 34 éves kazah férfit hazájában, mert a Wagner zsoldos milíciában szolgált Ukrajnában. Alekszej Sompolov hat év nyolc hónapos börtönbüntetést kapott a „béke és az emberiség biztonsága ellen elkövetett bűntettéért”. Sompolov azzal védekezett, hogy pénzszűkében volt, és a Wagner online hirdetésében havi 240 ezer rubeles (több mint 900 ezer forint) fizetést ígért.
• A Wizz Air fapados légitársaság újraindította járatait Kisinyovba, Moldova fővárosába. Az utakat márciusban függesztették fel, amikor nőtt a feszültség a térségben az Ukrajnában dúló háború miatt.
• Mateusz Morawiecki, Lengyelország miniszterelnöke azt várja az EU-tól, hogy új feltételekkel újítsa meg az ukrán teherautó-sofőrök európai tevékenységi engedélyét. Ezt megelőzően az üres járműveket beengedték Lengyelországba azokon a határátkelőkön, amelyet hetek óta lezárva tartottak az inkorrekt verseny ellen tiltakozó lengyel teherautó-vezetők. Becslések szerint a blokád 400 millió euró kárt okozott az ukrán kereskedelemben.

Források: BBC, Guardian, Moscow Times, Times Radio