- Egy nem katonai szállítóhajóra lőtt ki rakétákat Oroszország. Rishi Sunak brit miniszterelnök képviselőházi beszédében úgy fogalmazott, hogy a rakétákat, köztük két Kalibr lövedéket, a fekete-tengeri flotta egyik rakétahordozójáról lőtték ki, de az ukrán erők hárították a támadást. Állítása szerint az eset augusztus 24-én történt.
- Mégsem élvezhet mentességet Vlagyimir Putyin a G20-ak találkozóján. Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök szombaton tette azt a kijelentését, miszerint a háborús bűnökkel vádolt orosz elnöknek nem kell letartóztatástól tartania, ha részt vesz a G20-találkozóján. Lula hétfőn visszavonta korábbi kijelentését, hangsúlyozva, az orosz elnök letartóztatása az igazságügyi rendszer döntése lesz.
- Úton van Kim Dzsongun Oroszország felé Vlagyimir Putyin meghívására. Az észak-koreai vezető vonatja vasárnap este indulhatott el Phenjanból, így várhatóan kedd reggel érkezhet meg Oroszországba, ekkor találkozhat majd a két vezető. Ez lesz Putyin és Kim második megbeszélése 2019. után.
- Újabb mozgósítás készülhet Oroszországban. Az ukrán hadsereg hírszerzési információkra támaszkodva azt állítja, hogy Oroszország várhatóan nagyszabású mozgósítási kampányt indít hamarosan, hogy több százezer emberrel töltse fel erőit az anyaországon belülről, valamint a megszállt ukrán területekről. A vezérkari jelentés 400-700 ezer fős mozgósításról szól.
- Jó úton halad Ukrajna a német Taurus-rakéták megszerzéséhez. Volodimir Zelenszkij a német külügyminiszterrel folytatott megbeszélése után kijelentette, hogy „Németországban halad a döntéshozatali folyamat” a Taurus rakéták szállításáról. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter mindeközben korábban élesen sürgette Németországot, hogy minél gyorsabban adja át a rakétákat.
- Németország további 20 millió euró humanitárius támogatást nyújt Ukrajnának - jelentette be Annalena Baerbock német külügyminiszter Kijevben tett látogatásán. A mostani segéllyel Németország az idén eddig összesen 380 millió euró (146 milliárd forint) támogatást nyújtott a kijevi vezetésnek.
- Az Európai Unió elítéli és jogtalannak tartja, hogy a Krími Autonóm Köztársaságban és Szevasztopol városában, valamint Ukrajna Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon régiójának egyes részein Oroszország regionális és helyhatósági választásokat tartott szeptember 8-10-én - közölte Josep Borrell uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő. Hangsúlyozta, az Európai Unió nem ismeri el és nem is fogja elismerni „úgynevezett választások” eredményét.
(The Guardian, MTI)
Ha az Európai Unió nem védi meg őshonos nemzeti közösségeket, nem különbözteti meg őket a bevándorló közösségektől, „akkor Európa saját sírját fogja megásni”. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
