A szakértő hangsúlyozta: amíg nincsenek beruházások és gazdasági növekedés, addig a nemzetállamoknak tűzoltással, hétről hétre kell túlélniük. Brüsszel nem tud az immár 28 tagállam számára olyan ajánlásokat tenni, amelyektől valóban fenntartható lesz a költségvetés.
A válságnak nincs vége
Rácz Margit kifejtette: Európa a második világháború után békés úton, lépésről lépésre gazdagodott, amelyből az alsó középrétegek is profitálni tudtak. Ez a folyamat most megállt, sőt visszafejlődik, amelynek beláthatatlan következményei vannak. Kérdés, hogy ez meddig tart, és mikor indul el a fenntarthatóság reményét magában hordozó növekedés.
| László Csaba, volt pénzügyminiszter a Privátbankárnak azt nyilatkozta, hogy csak akkor lehet gazdasági növekedés, ha visszaszerezzük a bizalmat. A teljes interjút IDE kattintva olvashatja el. |
A kutatási igazgató szerint az eurózóna válságának érdekes szakaszába jutottunk: a krízis még nem oldódott meg, de kezd kicsit másról szólni mint eddig. Rácz Margit kifejtette: a 2008-ban kezdődött válság önmagában is kitermel új problémákat, emellett a "heveny" válság időszakában létrejöttek olyan pénzalapok, amelyek az államadósság finanszírozhatatlanságának problémájával küzdő tagállamokban segítenek megoldani a finanszírozást.
Sajátos leosztás
Az ideiglenes euróövezeti mentőalap, az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) és az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) keretében körülbelül 1000 milliárd euró áll rendelkezésre, de már pusztán ezek felállítása is megnyugtatta a piacokat. Rácz Margit elmondta: az államadósság finanszírozás negyede eddig a Nemzetközi Valutaalap (IMF) forrásaiból történt, kérdés, hogy az IMF meddig lesz képes arra, hogy beszálljon az uniós tagállamok finanszírozásába.
Az Európai Unió gazdasági kormányzását megújító, hatos jogszabálycsomagról Rácz Margit elmondta: sajátos leosztás keletkezett a nemzetállami gazdaságpolitikai jogosítványok és a közösségi akarat között. A közösség figyeli a nemzeti költségvetéseket a fenntarthatóság jegyében, és ajánlásokat tesz arra, hogyan tudná fenntarthatóvá, felelőssé tenni a költségvetési gazdálkodást az adott tagállam.
Nagyobb a baj, mint korábban
| Elemzők szerint kedvezően alakulhat az idei, valamint a jövő évi GDP. Váratlanul nagyot nőhet a GDP. Részletek >> |
Az a fő kérdés, hogy van-e akkora bölcsesség Brüsszelben, hogy az immár 28 tagállam költségvetését kezelni tudja - emelte ki a szakértő, hozzátéve, hogy a nemzetközi pénzpiac tartósan illikviddé vált, félelem uralkodik az elhúzódó válság miatt, mindenki bizonytalan és kivár.
A reálgazdasággal nagyobb probléma van 2013-ban, mint eddig bármikor: a munkanélküliség magas szinten stabilizálódik, nincsenek nagy beruházások, és gazdasági növekedés sem. Az EU-nak mindezekkel szembe kell néznie, amikor a fenntarthatóságot számon kéri a tagállamokon.
Nem tudni, mitől indulna a növekedés
Rácz Margit szerint egy olyan, időben is elhúzódó reálgazdasági válság alakult ki, amelyet rövid távon csak a tagállami kormányok tudnak megoldani. Felhívta a figyelmet arra, hogy ha sokáig tart újragondolni ezeket a folyamatokat az integrációban, akkor minden meg fog kérdőjeleződni; erre már volt példa az integráció történetében, a két olajválság után.
Hozzáfűzte: jelenleg viták vannak az Európai Központi Bank (EKB) jogosítványairól is, hogy az finanszírozzon-e államadósságot. Rácz Margit szerint nincs rend a periférián, nincs növekedési modell, és nem tudni miből indul el a növekedés az eurózónában.
A válság érdekes fejleménye, hogy a bankok problémáinak kezelésében is előretörni látszik a "szennyező fizet" elv, vagyis, hogy ne az adófizetők pénzéből mentsék meg a bankokat. Ennek az is az oka, hogy kevesebb a pénz. Kérdés, hogy a jövőben mekkora problémák bontakoznak ki és ezeket hogyan oldják meg a pénzintézetek - mondta Rácz Margit.
Klímavédelmi szempontból is hatalmas a hatás. 
