Ahogy azt az elmúlt hónapokban megszokhattuk, a két év március végi egyenlegének eltérő alakulásában az idei év magasabb adóbevételei, valamint a központi költségvetés lényegesen alacsonyabb kiadásai játszottak szerepet.
Az elmúlt másfél évtized legalacsonyabb első negyedéves hiánya
2016 első negyedévét a központi költségvetés 158,2 milliárd forintos hiánnyal, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 29,9 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok pedig 2,5 milliárd forintos többlettel zárták.
Márciusban 140,8 milliárd forintos deficitet jelentett az NGM, ami lényegesen alacsonyabb az előző év márciusi 226,0 milliárd forintos hiánynál, de hosszabb időre visszatekintve is a legalacsonyabb márciusi deficit az idei:
Dőlnek az adóbevételek a költségvetésbe
Új fejleményekről nem számol be az NGM. Azt írják: a kedvező gazdasági környezetnek és a foglalkoztatottság emelkedésének köszönhetően mind a bérekhez, mind pedig a fogyasztáshoz kapcsolódó befizetések (társasági adó, általános forgalmi adó, személyi jövedelemadó, szociális hozzájárulási adó és járulékbevételek) folyamatosan növekednek. A feketegazdaság ellen megtett lépések (pl. EKÁER, on-line pénztárgépek) pedig az adófizetési morál javításához érdemben járulnak hozzá.
Kevesebbet költünk uniós források hazai kiegészítésére
Az előző év azonos időszakához képest főként az uniós programok kiadásai, valamint a kamatkiadások alakultak mérsékeltebben. Előbbit a 2007-2013-as ciklus operatív programjainak zárása, illetve az új, 2014-2020-as időszak kifizetéseinek későbbi felfutása, míg utóbbit az éven belüli eltérő kamatfizetések alakulása magyarázza.
Az uniós módszertan szerinti hiánycél az idei évre továbbra is a GDP 2 százaléka.
Ha az Európai Unió nem védi meg őshonos nemzeti közösségeket, nem különbözteti meg őket a bevándorló közösségektől, „akkor Európa saját sírját fogja megásni”. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
