A 213 törvényt 98 ülésnapon fogadta el a parlament, vagyis azokon a napokon, amikor ülésezett a törvényhozás, nagyjából átlagosan két törvény született - derül ki a CompLex Kiadó jogtárának adataiból.
A statisztikák szerint főleg az utolsó negyedév telt tevékenyen az Országházban, ugyanis a tavaly megalkotott 213 törvény negyven százalékát, szám szerint 86-ot az utolsó három hónapban fogadtak el. Ennek kapcsán megjegyezték: az jellemző, hogy az év utolsó három hónapjában sok törvény születik, hiszen ekkor alkotják meg például a következő évi költségvetést és adószabályozást. Ez a negyven százalékos arány viszont ennek fényében is kiemelkedően magas - hangsúlyozta a kiadó.
Közleményükben azt írták, korábban soha nem fordult elő, hogy kétszáznál több törvényt alkosson a törvényhozás, az eddigi csúcstartó a 2010-es parlamenti év volt, 191 elfogadott törvénnyel. A rendszerváltás első két évében pedig összesen sem fogadott el annyi törvényt az Országgyűlés, mint 2011-ben.
Mint kifejtették: nemcsak a törvények, hanem az egyéb jogszabályok, így a kormány- és miniszteri rendeletek száma is meghaladta tavaly az egy évvel korábbit. A kormányrendeletek száma kisebb mértékben nőtt: a 2010-es 376-tal szemben tavaly 379 kormány által alkotott jogszabály lépett hatályba. A miniszteri rendeletekből viszont az előzi évi 554-hez képest 2011-ben 6 százalékkal többet, 588-at fogadott el az Országgyűlés.
Így összességében, központi jogszabályokból nagyjából hatvannal több, 1180 jelent meg. "Ez azt jelenti, hogy naponta átlagosan valamivel több mint három, egy hét alatt 23 jogszabály született" - közölte a kiadó.
Rekord mennyiségű törvényt fogadott el tavaly az Országgyűlés
A Complex Kiadó Kft. adata szerint rekord mennyiségű, összesen 213 törvényt fogadott el az elmúlt évben az Országgyűlés. Emellett a kormány- és miniszteri rendeletek száma is több volt, mint 2010-ben, a statisztikák szerint főleg az év második fele telt tevékenyen az Országházban.
Vlagyimir Putyin orosz elnök újságíróknak pénteken Asztanában beszélt erről. 
A forint is azt jelzi, hogy Magyarországon kiengedtük a kéziféket – interjú
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
