A parlamenti munka lezárultával a kormány a törvénygyártás helyett a rendeleti úton történő szabályozást helyezte előtérbe. Erre utal, hogy soha még annyi kormányrendelet nem született március végéig, mint idén. A Wolters Kluwer Kft. az általa üzemeltetett Jogtár adatai alapján arról adott hírt, hogy március 16-ig 16 törvény és 107 kormányrendelet született, a minisztériumi és egyéb rendeletekkel együtt pedig összesen 277 jogszabályt alkottak az év első három hónapjában. Bár a társaság azt is jelezte, hogy a választási évek első negyedéveiben mindig felélénkül a kormány jogalkotási tevékenysége, ám az idei minden eddigi adaton túltett - a növekedés 20 százalékos volt. Igaz viszont - jegyzi meg a társaság -, hogy más kormányokkal ellentétben a Fidesz-kabinet az utolsó hónapokban a törvényalkotás terén szembement az eddigi gyakorlattal: korábban az utolsó hónapokban igencsak működött a törvénygyár, idén azonban ez megváltozott: az új törvények száma a 2009-es kormányválság óta nem látott mélypontra került.
A jogszabályok összetettségéről - és talán az előkészítésről is - árulkodik, hogy az idén született törvények, rendeletek átlagos terjedelme a tavalyi év első három hónapjának átlagosan 62,2 oldalához képest, az idei első három hónap átlaga mindössze 17 oldal. A Jogtár adatai szerint a leghosszabb jogszabályok 2009-ben születtek, az akkori átlag 65,7 oldal volt.
A befektetők a Novo Nordisk bejelentését követően visszavitték a vállalat részvényeinek értékét a 2021 júliusi szintre. 
