A jelenlegi 80 százalékról 30 százalék alá kívánják csökkenteni Lengyelországban a szénalapú áramtermelés arányát 2040-re - derül ki a lengyel energiaügyi tárca által bemutatott hosszútávú stratégiából.
Társadalmi konzultáció lesz
A 2040-ig megvalósítandó lengyel állami energiapolitika tervezetét az Egyesült Nemzetek Szervezete által szervezett december eleji katowicei klímacsúcs előtt ismertették. A tervet az energiaügyi tárca társadalmi konzultációra bocsátotta.
A projektet bemutató Krzysztof Tchórzewski lengyel energiaügyi miniszter szerint a tervezet egyrészt az ország energiafüggőségének felszámolását célozza, másrészt teljesíti az Európai Bizottság elvárásait a széndioxid-kibocsátás csökkentésére. A CO2-kibocsátás így 2030-ig 30 százalékkal csökkenne 1990-hez képest.
A stratégia szerint a jelenlegi áramfogyasztási szint megőrzése esetén 2030-ra az áram 60 százalékát állítanák elő szénből. A növekvő áramigényt más forrásokból fedeznék, 2033-tól kezdené meg működését az első lengyelországi atomerőmű-blokk, majd ezt követően 2043-ig minden második évben újabb blokkokat állítanának üzembe.
A földgázt csak átmenetileg, "kiegyenlítésképpen" használnák energiaforrásként. A cseppfolyós gáz (LNG) befogadására szánt, a balti-tengeri Swinoujsciében létesített kikötő bővítésének, a Baltic Pipe dán-lengyel gázvezeték tervezett megépítésének, valamint a hazai gázkitermelésnek köszönhetően 2037-40-ben évi mintegy 5 milliárd köbméter gázt használhatnak majd fel energetikai célokra, az úgynevezett kiegyenlítő erőművek ellátására.
Az energiafogyasztás 27 százalékát a stratégia szerint 2030-ban a megújuló energiaforrásokból nyert áram adná. Az energiaügyi tárca nem tervezi a kedvezőtlen társadalmi befogadásba ütköző szárazföldi szélerőművek bővítését, ehelyett tengeri szélerőműveket építene.
Még van lehetőség az ukrajnai háború diplomáciai eszközökkel történő rendezésére – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter. 
Lerántotta a leplet: ezzel zsebelte be az idei díjakat az Erste profija
