Kiket hallgathattak le?
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök, továbbá nyugati szövetségesek minisztériumai és nemzetközi szervezetek után is kémkedett a német Szövetségi Hírszerző Szolgálat (BND) - tette közzé szombaton a Der Spiegel című német hetilap saját forrásokra hivatkozva, de nem nevezte meg, hogy a szóban forgó megfigyelések milyen időszakra estek.
|
| A német kancellár nem tud a legutóbbi ajánlatról? |
A SpiegelOnline szerint a német hírszerzés különböző időszakokban lehallgatta az izraeli kormányfő irodáját, Ausztria és Belgium belügyminisztériumát, a brit védelmi minisztériumot, továbbá az Egyesült Államok külügyminisztériumát. A BND vonatkozó feljegyzéseiben a megfigyelt intézmények között szerepel a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF), csakúgy mint az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) és az amerikai légierő.
Lehallgatások célpontja volt az Eurocopter globális repülőgépgyártó vállalat és az EADS európai légiipari óriás (2014 óta Airbus Group) két külföldi kirendeltsége. Ez utóbbi kényes fejlemény - írja a SpiegelOnline -, miután eddig csak arról tudtak Németországban, hogy az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) fokozott érdeklődést tanúsított az említett két repülőgépgyártó iránt.
A barátok közötti kémkedés elfogadhatatlan?
A német külföldi hírszerzés lehallgatásaira vonatkozó információk annak a bizottságnak a munkája nyomán váltak ismertté, amelyet a Bundestag (a német parlament) állított fel az NSA Edward Snowden egykori alkalmazott által leleplezett, széleskörű adatgyűjtő programjának ügyének kivizsgálására. A WikiLeaks-botrány keretében Snowden által kiszivárogtatott dokumentumokból egyebek között kiderült, hogy az NSA lehallgatásokat folytatott számos külföldi vezető ellen, köztük lehallgatták Angela Merkel német kancellárt és Francois Hollande francia elnököt is.
A SpiegelOnline hírportál tavaly októberben, két másik német sajtóorgánummal együtt, már beszámolt arról az értesülésről, amely szerint a BND baráti államok németországi nagykövetségei és uniós intézmények ellen is kémkedett a digitális kommunikáció megfigyelésére szolgáló rendszerei, adatbázisai révén, s ezt a tevékenységét még azután is folytatta, hogy Angela Merkel kancellár 2013 nyarán az NSA adatgyűjtésének német vonatkozásaival kapcsolatban leszögezte, hogy a barátok közötti kémkedés elfogadhatatlan.
Jövőre további 3 milliárd euróval támogatnák Ukrajnát. 
