A magyar határ melletti, partiumi megye több településéről is jelentettek károkat a kedd esti, 5,2-es erősségűre javított földrengés és az azt követő számos utórengés után. A legtöbb kár Gyorok (Ghioroc) községben keletkezett, ahol több száz ház megrongálódott, a legtöbbnél kémények dőltek le, vagy a tetőzetben keletkezett kár.
Corneliu Pop-Morodan polgármester az Agerpres hírügynökségnek úgy nyilatkozott: szerdára összehívta a helyi szakértői bizottságot, hogy összegezzék a kárt. Közölte, hogy az epicentrumhoz közeli község valamennyi települése érintett, sérültek nincsenek. Több mint száz kémény omlott le Temeshidegkút (Zabrani) községben is, ahol szintén megrongálódtak tetőzetek, beomlottak mennyezetek, több épületen mély repedések keletkeztek.
A földrengés fészkének számító Ópálos (Paulis) községben is számos ház megrongálódott. Ioan Turcin polgármester az Aradon hírportálnak úgy nyilatkozott, hogy a legtöbb kár Kalodva (Cladova) településen van, ahol a helyi iskola két terme is használhatatlanná vált. Aradon vakolat- és faldarabok estek le a régi belvárosi épületekről, Calin Bibart, a megyeszékhely polgármestere élő bejelentkezésben közölte, hogy a városvezetés a jövőben megbírságolja azokat a tulajdonosokat, akik nem újítják fel épületeiket.
Az Arad megyei prefektúra egyelőre a helyi hatóságok bejelentéseit várja a keletkezett károkról, és súlyosságuk függvényében kormánytámogatást kér a helyreállításhoz. A romániai földfizikai intézet korrigált adatai szerint a földrengés 5,2-as erősségű volt, központja a felszínhez közel, 5,6 kilométeres mélységben volt. Helyi idő szerint 20 óra 26 perckor következett be, Aradtól 24, Temesvártól 50, Békéscsabától 74, Resicabányától 93 kilométerre. Kolozsváron, a Bánságban és Erdély szinte valamennyi megyéjében erősen érződött, és Magyarországon is érezni lehetett.
(MTI)
Már ha fizetnek az oroszok.
Hogyan fektessünk be bizonytalan időkben? Óvatosan is lehet építkezni!
