2023 márciusában az ipari termelés volumene 4,1 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Munkanaphatástól megtisztítva a termelés 4,0 százalékkal mérséklődött. A feldolgozóipari alágak többségében csökkenést mértünk, ugyanakkor a legnagyobb súlyú járműgyártásban és a villamos berendezés gyártásában jelentősen nőtt a termelés volumene. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás a 2023. februárinál 0,2 százalékkal nagyobb volt.

2023. márciusban:

• Az ipari termelés volumene 4,1 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához mérten. (Az első becslésben közölt márciusi adathoz viszonyítva a második becslés adata nem változott.)
• A szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás márciusban az előző hónaphoz képest 0,2 százalékkal nőtt.
• Az ipari export volumene 0,4 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál. A feldolgozóipari exportértékesítés 32 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 31, a 14 százalékos súlyú villamos berendezés gyártásáé 23 százalékkal bővült.
• Az ipar belföldi értékesítése 17,0, a feldolgozóiparé 13,1 százalékkal visszaesett az előző év azonos hónapjához képest
• Az iparon belül döntő (96 százalékos) súlyt képviselő feldolgozóipar termelése 2,9, a csekély súlyú bányászaté 23, az energiaiparé (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 25 százalékkal csökkent.
• A legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 26 százalékát képviselő járműgyártás az alágak közüla legnagyobb mértékben, 23,5 százalékkal az előző év azonos hónapjához mérten. A közúti gépjármű gyártása 27, a közúti jármű alkatrészeinek gyártása 21 százalékkal nőtt.

• A 11 százalékos feldolgozóipari súlyú villamos berendezés gyártása meghaladta az egy évvel korábbit. A két legjelentősebb súlyú alágazat közül az akkumulátor, szárazelem gyártása 39, a villamos motor, áramfejlesztő, -elosztó, -szabályozó készüléké 12,9 százalékkal bővült.
• A feldolgozóipari termelés 9 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 13,8 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához képest. A két legnagyobb alágazat közül az elektronikus fogyasztási cikk gyártása 24, az elektronikai alkatrész, áramköri kártyáé 12,1 százalékkal visszaesett.
• A feldolgozóiparból 12 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 13,3 százalékkal , mind a. Mindössze három alágazatban nőtt a kibocsátás, a legnagyobb mértékben, 8,9 százalékkal a dohánytermék gyártásában. A legnagyobb (23 százalékos) súlyt képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 11,3 százalékkal visszaesett . A többi hét alágazatban 9,0 és 46 százalék közötti mértékben csökkent a termelés, a legkevésbé a tejfeldolgozásban, a leginkább a csekély súlyú halfeldolgozás, -tartósításban.
• A két közepes súlyú alág közül a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 17,1, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék visszaesett
• Folytatódott a csökkenés a vegyi anyag, termék gyártásában, ahol márciusban 27 százalékkal kisebb volt a termelés, mint egy évvel azelőtt,
• Aamindkét értékesítési irányban csökkentek az eladások.
• Az ipari termelés Nyugat-Dunántúlon (6,4 százalékkal), Pest régióban (2,8 százalékkal) és Közép-Dunántúlon (0,3 százalékkal), nőtt. A többi régióban 1,9 és 16,4 százalék közötti volumencsökkenést regisztráltunk, a legnagyobb mértékűt Budapesten.
• A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 6,3 százalékkal nagyobb volt a 2022. márciusinál. Az új belföldi rendelések 13,4 százalékkal visszaestek, ugyanakkor az új exportrendelések 10,2 százalékkal nőttek. Az összes rendelésállomány március végén 7,5 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.

2023. január-márciusban az előző év azonos időszakához képest:

• Az ipari termelés 3,1 százalékkal csökkent. Az összes értékesítés 58 százalékát adó külpiaci eladások volumene 0,5, a 42 százalékot képviselő hazai értékesítésé 15,2 százalékkal visszaesett.
• A feldolgozóipar 13 alága közül 8-ban csökkent a termelés, a legnagyobb mértékben, 32 százalékkal a A többi 5-ben 0,1 és 31 százalék közötti mértékben nőtt a volumen, leginkább a villamos berendezés gyártásában, míg a legnagyobb alág, a járműgyártás kibocsátása 16,7 százalékkal bővült.