A fennálló rendszert az Európai Bizottság Magyarország számára elfogadhatatlan módon, a magyar munkavállalók és vállalkozások érdekeit egyes „régi” tagállamok érdekeihez képest másodlagosan kezelve kívánja módosítani, és javaslatában kifejezetten tagállami hatáskörbe tartozó kérdéseket szeretne szabályozni, kommentálta a Nemzetgazdasági Minisztérium a döntést a Privátbankár.hu-nak.
|
Mi a kiküldési irányelv? Az irányelv olyan vállalkozásokra vonatkozik, amelyek - transznacionális szolgáltatásnyújtás keretében - valamely uniós ország területére küldenek ki munkavállalókat annak feltétele mellett, hogy a kiküldést végző vállalkozás és a munkavállaló között a kiküldetés időtartama alatt munkaviszony áll fenn. A kiküldött munkavállaló olyan munkavállaló, aki meghatározott időtartam alatt munkáját valamely szokásos munkavégzése szerinti tagállamtól eltérő országban végzi. A kiküldetési irányelv, amely 20 éve képzi részét az uniós jogrendnek, alapvető fontosságú az Unió belső piacának zavartalan működése és az Unió egyik alapelve, a szolgáltatásnyújtás szabadságának biztosítása. |
Abban az esetben, ha az egyenként 2 szavazattal bíró tagállamok egyharmada nyújt be sérelmet, úgy elindul az ún. „sárga lapos eljárás”. A Bizottságnak ilyenkor meg kell vizsgálnia a véleményeket, ezután a biztosok kollégiuma dönt a kifogásolt tervezet sorsáról. A kérdés jelentőségét jelzi, hogy a mostani a harmadik eset, hogy a tagállami parlamentek „sárga lapos eljárás” keretében egy javaslat felülvizsgálatára kényszerítik a Bizottságot. A Bizottság köteles a kiküldetési irányelv módosítására vonatkozó javaslatát megvizsgálni, azonban az uniós testületen múlik, hogy a vizsgálatok fényében visszavonja, módosítja vagy esetleg módosítás nélkül fenntartja azt.
Legalábbis egyelőre. Nem hoztak áttörést a moszkvai tárgyalások. 
