Ezen értékelés szerint sokat kellene még tenni ahhoz, hogy a következő évtized végére sikerüljön az üvegházhatású gázok kibocsátásának 40 százalékos csökkentése az 1990-es szinthez képest. Amennyiben a tagállamok pusztán folytatják a jelenlegi intézkedéseiket, az mindössze 30 százalékos mérséklést tenne lehetővé, de még akkor is csupán 36 százalék fog teljesülni, ha addig minden egyes tervezett intézkedést végrehajtanak.
A koppenhágai székhelyű ügynökség üdvözölte, hogy tavaly mintegy 2 százalékos csökkenést regisztráltak az előző évhez képest, azonban arra figyelmeztetett, hogy a növekvő energiafogyasztás nehezíti a megújuló források arányának emelkedését. Kiemelték: tíz tagállam jó úton halad a rövid távú, 2020-as célkitűzések elérése felé, de csak háromról - Görögországról Portugáliáról, Svédországról - mondható ez el a 2030-as célokat illetően is.
Az EEA hangsúlyozta, hogy határozottabb fellépésre van szükség az energiahatékonyság fokozása és a közlekedési szektor zöldítése terén. Utóbbi az egyetlen olyan ágazat, amelyben jelenleg is nő a károsanyag-kibocsátás.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke fontos célkitűzésként határozta meg az EU úgynevezett szén-dioxid-semlegességének elérését 2050-re, valamint a már elfogadott klímavédelmi célok számottevő szigorítását.
Sokak szerint mindazonáltal a közösség nem veszi elég komolyan ezt a kérdést, az európai uniós vezetők legutóbbi kétnapos csúcsértekezletén például mindössze 12 percet szenteltek a témának.
Egy megjelent lista miatt.
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
