Súlyos állapotban van a magyar társadalom

Bizalmatlanok, pesszimisták vagyunk és egyre individuálisabban gondolkodunk, szükség van a nehézségekkel való megküzdési képességet támogató, pozitív modellekre - ez derül ki a Kopp Mária által szerkesztett Magyar lelkiállapot 2008 című tanulmánykötetből, melyet csütörtökön mutattak be a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének munkatársai a sajtó képviselőinek.

A hároméves kutatómunkával összeállított könyv szerzői úgy vélik, a hátrányos helyzetű társadalmi rétegek esélyeinek erősítésében a lelkiállapot, a pszichológiai készségek, a stresszel való megbirkózási képességek fejlesztése a meghatározó. Az esélyerősítés hangsúlyozása azért fontos, mert ma Magyarországon a várható élettartamban már 17 év különbség van a legfelső és a legalsó, legiskolázatlanabb társadalmi réteg között - idézte az adatot Kopp Mária intézetvezető.

Amikor egy társadalomban a közös értékek meggyengülnek, az egyén úgy véli, csak szabálysértő eszközökkel érhet el számára megfelelő életkörülményeket. 2006-ban Magyarországon ennek az úgynevezett anómiás állapotnak az aránya 85 százalék körül volt, míg Svédországban 30 százalék - közölte Kopp Mária.

A 2002-es Hungarostudy vizsgálatban a megkérdezettek mintegy fele, a 2006-os követéses kérdőívben már 70 százaléka válaszolta, hogy nem tud tervezni. A két felmérés közti négy évben más anómia-változók is romlottak: 2006-ban öt emberből négy mondta, hogy nincs miben higgyen, négyből három pedig nem igazodik el a jelenlegi viszonyok között.

Az országos reprezentatív felmérés szerint a magyar társadalom az angolszász országokhoz hasonlóan nagy mértékben individualista, ám velük ellentétben rendkívüli arányban (98 százalék) bizonytalanságkerülő, nem szereti a kihívásokat. Nehezen birkóznak meg a magyarok a negatív életeseményekkel, a népesség 20 százaléka szorulna valamilyen kezelésre depressziós tünetei okán.

A házasok átlagosan boldogabbak, tovább élnek, mint a társ nélkül élők, ám ha rossz a házasság, az önmagában is stresszforrás - idézte tanulmányuk megállapítását Balog Piroska. A kapcsolat minősége a fontos, hiszen a vizsgálat adatai szerint a házastárssal való ölelések gyakorisága összefüggést mutat a vérben található szív- és érrendszeri védőfaktorok mennyiségével és a vérnyomás értékével. Balog elmondta, hogy a házasságot veszélyeztetheti az egyik félnél jelentkező depresszió is, ezért kezelése akár párterápiával is fontos a kapcsolat megőrzése szempontjából. Hangsúlyozták a szakemberek azt is, hogy a depressziós szülő kezelése egyúttal a gyerek kezelését is jelenti, hiszen a család szerves egységet képez.

Bódizs Róbert a kötetben szereplő tanulmányában azt elemzi, összefüggenek-e az álmok az egészséggel. Kiderült, hogy az álmok érzelmi töltete és a nappali szubjektív jóllét között igen szoros kapcsolat van. Ha munkájával, családi életével, önmagával, vagy az életével nem elégedett valaki, akkor gyakran vannak rémálmai - állapítja meg Bódizs vizsgálata.

A Semmelweis Kiadó által kiadott tanulmánykötetben jelenik meg az első országosan reprezentatív felmérés, melyben a cigány népesség pszichoszociális jellemzőit és testi-lelki állapotát elemzik. Kopp Mária kiemelte a 40 év feletti cigány férfiak katasztrofális egészségi állapotát és hangsúlyozta: a cigány férfiaknál is fontos érték családjuk eltartása, alapvető stresszforrás számukra, hogy nem családfenntartók.

Felhozzák a nőket a férfiak szintjére
35 év múlva utolérjük az uniót - talán
Várjuk a sült galambot: nem megyünk a munka után 
Már nem létezik intim szféra - de mi akartuk így  

MTI