2015 decemberében az ipari termelés volumene 9,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit - közölte a Központi Statisztikai Hivatal. A munkanaphatástól megtisztított index 6,9 százalékkal emelkedett. 2015-ben a termelés 7,5 százalékkal magasabb volt, mint 2014-ben.
Külföldre termeltük
2015. decemberében az előző hónaphoz viszonyítva a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás 0,7 százalékkal csökkent. Az ipari export volumene 13,9 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A feldolgozóipar exportértékesítésének közel felét adó két alág közül a mintegy egyharmadot kitevő járműgyártás kivitele 17 százalékkal nőtt. A másik meghatározó alág, a feldolgozóipari export több mint egyhetedét nyújtó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásának külpiaci eladásai 15 százalékkal emelkedtek.
Az ipar belföldi értékesítése 1,3, ezen belül a feldolgozóiparé 4,3 százalékkal nagyobb volt, mint egy évvel korábban. Az ipari export volumene 13,9 százalékkal meghaladta a 2014. decemberit. A feldolgozóipar exportértékesítésének közel felét adó két alág közül a mintegy egyharmadot kitevő járműgyártás kivitele 17 százalékkal nőtt. A másik meghatározó alág, a feldolgozóipari export több mint egyhetedét nyújtó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásának külpiaci eladásai 15 százalékkal emelkedtek.
Az ipar belföldi értékesítése 1,3, ezen belül a feldolgozóiparé 4,3 százalékkal nagyobb volt, mint egy évvel korábban. Az ipar mindhárom nemzetgazdasági ágában bővült a kibocsátás: a feldolgozóipar termelése 10,2, az energiaiparé (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 6,3, a csekély súlyú bányászaté 0,7 százalékkal nőtt 2014 decemberéhez viszonyítva.
A feldolgozóipar tizenhárom alága közül csak egyben csökkent a termelés. A többi alágban 1,7 és 17,8 százalék közötti volumennövekedést mértünk 2014 azonos hónapjához képest.
A jelentősebb súlyú alágak közül a feldolgozóipari termelés több mint egynegyedét képviselő járműgyártás kibocsátása 17,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az alkatrészeket előállító szakágazatokban a növekedés üteme még ennél is magasabb volt.
A második legnagyobb súlyú alág, a feldolgozóipari termelés 12 százalékát kitevő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 6,1 százalékkal emelkedett, mind a hazai, mind a külpiaci eladások növekedése miatt. Az alág tizenegy alágazatából nyolcban 1,4 és 28 százalékkal közötti volumenbővülést, háromban visszaesést mértünk. A legnagyobb (az alág termelésének közel 25 százalékát képviselő) alágazat, a húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 8,9 százalékkal nőtt, míg a legnagyobb mértékben, 28 százalékkal a kisebb súlyú növényi, állati olaj gyártása emelkedett.
A feldolgozóipari rangsorban harmadik alág, a feldolgozóipari termelés 12 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 16,6 százalékkal bővült. Az iparág szakágazatainak döntő többségében nőtt a kibocsátás, a legnagyobb súlyúban, az alág közel 30 százalékát kitevő híradás-technikai berendezés gyártásában 7,4 százalékkal.
Folytatódott a növekedés a 11 százalékos súlyt képviselő gép, gépi berendezés gyártásában. A 6,8 százalékos termelésbővüléshez a külpiaci kereslet élénkülése járult hozzá, a hazai eladások ugyanakkor csökkentek.
Egyaránt 12 százalék felett emelkedett a kibocsátás a közepes súlyú gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártásában (12,1 százalék), illetve a kisebb súlyú gyógyszergyártásban (12,3 százalék). A belföldi értékesítés mérséklődése a növekedési ütem lassulását okozta a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártásában. A termelés decemberben 5,3 százalékkal nőtt.
Több havi visszaesés után a kisebb súlyú kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás termelése jelentősen, 17,3 százalékkal bővült, amiben nagyrészt az alacsony bázis hatása játszott szerepet.
A többi alággal ellentétben a vegyi anyag, termék gyártása 6,0 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, mindkét értékesítési irányban csökkenés volt.
A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 12,5 százalékkal emelkedett 2014 azonos hónapjához képest. Az új belföldi rendelések 12,7, az új exportrendelések 12,5 százalékkal nőttek. Az összes rendelésállomány 14,1 százalékkal meghaladta a 2014. decemberit.
Tavalyhoz képest is jól ment
Az tavalyit megelőző évhez képest ipari termelés 7,5 százalékkal emelkedett, ezen belül a három nemzetgazdasági ág közül – az egy évvel korábbi 4,6 százalékos csökkenést követően – az energiaipar kibocsátása 6,2 százalékkal bővült, a bányászaté 13,5 százalékkal visszaesett 2014-hez viszonyítva.
A feldolgozóipari termelés volumene 8,1 százalékkal nagyobb volt az előző évinél. A termelés szintje (folyó áron több mint 26 ezer milliárd forint) minden hónapban meghaladta az előző évit, a legnagyobb mértékben júniusban (11,9 százalék). A feldolgozóipar tizenhárom alága közül csak kettőben csökkent a termelés. A három legnagyobb súlyú alág közül a járműgyártás kibocsátása nőtt a legjobban (17,2 százalékkal), míg a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásáé 6,4 százalékkal. Az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártását mérsékeltebb bővülés (4,3 százalék) jellemezte, elsősorban az értékesítés több mint 40 százalékát kitevő kivitel élénkülése miatt; a hazai eladások csak kismértékben nőttek.
Az ipari export 9,9 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. (2014-ben 10,5 százalékos volumenbővülést mértünk.) A teljes ipari értékesítés 64, a feldolgozóipari értékesítés 75 százaléka ment exportra. A feldolgozóipari export 8,7 százalékkal emelkedett az előző évhez viszonyítva. Az exportértékesítés több mint felét a feldolgozóipar két alága adta. A feldolgozóipari export 37 százalékát képviselő járműgyártás exportvolumene az alágak közül a legnagyobb mértékben – az éven belül folyamatos emelkedés mellett –, 15,6 százalékkal nőtt. A második legnagyobb alág, a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásának exportértékesítése 2015-ben hullámzó teljesítményt nyújtott, a volumen éves szinten 6,9 százalékkal emelkedett.
Az ipar belföldi értékesítése 2,8, a feldolgozóiparé 6,7 százalékkal bővült. A belföldi értékesítés legnagyobb részét, 26 százalékát adó élelmiszer, ital és dohánytermék gyártásának hazai eladásai 1,3 százalékkal nőttek. A feldolgozóipar hazai értékesítésének 13 százalékát képviselő kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás belföldi eladásaiban megállt a 2009 óta tartó visszaesés: jelentősen, 10,0 százalékkal emelkedett a volumen.
Az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés 4,9 százalékos bővülése a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében 2,9 százalékos létszámnövekedés mellett következett be. Magyarország területi egységei közül az ipari termelés minden régióban emelkedett. A legnagyobb mértékű volumenbővülés Dél-Alföldön (10,4 százalék) volt, a többi régióban 3,3 és 9,9 százalék között nőtt a kibocsátás.
A Duna rekordalacsony vízállása miatt. 
Minden szempontból tökéletes egyensúlyi árfolyam nem létezik
